Zöld kavarók, szendvicsért zászlót lengetők, szélsőjobbot normalizálók

Jó reggelt! Amíg a kínai elnök Belgrád után Budapestre látogatott, Németországban politikusokat vernek, Ausztriában egy klímaaktivista kavarásairól szól a közélet, Horvátországban meglett, kik alakítanak kormányt, Észak-Macedóniában meg durván elkergették a kormánypártokat. Ezekről mind szó lesz ma. Jó olvasást!

---

Ma Budapesten tárgyal Xi kínai elnök, de mit csinált tegnap és tegnapelőtt Belgrádban?

Xi elköszönt Belgrádtól. Fotó: AV / Fb

Állítólag az állami cégek belgrádi alkalmazottjait mind kivezényelték és vidékről még buszokkal is hoztak ellátásért cserébe embereket, hogy szerb és kínai zászlókat lengessenek a belgrádi kormánypalota előtt, hogy Xi Jinping (szerb átírásban Si Đinping) ezalapján levonhassa a következtetést: a szerb nép nagyon szereti őt. Az ilyen rendezvények alkalmából a vendég zászlóival alaposan kidekorált Belgrádba május 7-én, kedden, a belgrádi kínai nagykövetség 1999-es NATO általi lebombázásának 25. évfordulóján érkezett meg Xi Jinping. Beszédes időzítés:

noha az amerikaiak akkor azt állították, hogy ez véletlen volt, rossz térképet használtak, a nyugat-európai sajtó azonban úgy vélte, hogy a kínaiak fű alatt segítették a jugoszlávokat, és a CIA ezt akarta felszámolni a légitámadással.

Amikor a gép leszállt Belgrádban, a szerb köztévé még az Euróvíziós dalfesztivál élő közvetítését is megszakította, hogy bemondja a hírt, így fél Szerbia a horvát köztévére kapcsolt át, ott ugyanis folytatódott a műsor. Aleksandar Vučić régóta készül Xi látogatására: pár hete egy kínai tévének adott interjúban tett hitet a kínai álláspont mellett, miszerint Tajvan Kína része, a covid alatt pedig a kormánymédia ökle, az Informer bulvárlap plakátolta ki Szerbia-szerte, hogy köszönik Xi testvérnek a sok védőfelszerelést és vakcinát. De kínai technológiát használnak Belgrád-szerte is a közterületek megfigyelésére, a belügy állítása szerint arcfelismerés nélkül.

Kína Szerbia második legfontosabb külkereskedelmi partnere és a hetedik legnagyobb exportpiaca (ez a kivitel 4%-át jelenti), kínai cégek építenek épp egy belgrádi hidat, egy dél-szerbiai autópályaszakaszt, egy vajdasági gyorsforgalmi utat, hitelből. A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint Szerbia Kínával szembeni adósságállománya az egy évtizeddel ezelőttihez képest 15-szörösére nőtt: a 2013-as 300 millió euróról mára több mint 4,65 milliárd euróra. A belgrádi hatóságok azzal indokolták a kínai kölcsönöket az európai uniós intézményektől való hitelfelvétel helyett, hogy a kínai hitelek gyorsabbak és egyszerűbbek, már ami az eljárásokat illeti.

Xi a tavaly újraválasztott szerb elnököt a lehető legjobb időpontban látogatta meg: hetekkel ezelőtt megalakult az új szerb kormány is. A kormány mérete szokás szerint nagy, 32 minisztert számlál, a szövetségeseket és hozzájuk átálló (kamu)ellenzékieket ugyanis jól csengő miniszteri posztokkal jutalmazzák meg, így lett például demográfiai miniszter az eddig elvileg ellenzéki, a parlamentbe épp nem bejutott szélsőjobbos Milica Đurđević Stamenkovskiból, akit azóta is szid és árulózik a közönsége emiatt.

A névsor ütős: a miniszterelnök azon Miloš Vučević, aki Aleksandar Vučić szerb elnököt nemrég „minden idők legjobb szerb uralkodójának” nevezte, és büszke arra, hogy egy korban élhet vele, hát még hogy minden nap tanulhat tőle.

A külügyminiszter az eddigi amerikai nagykövet, a héberül is beszélő Marko Đurić, akitől egy nyugati partnerek irányába orientálódó külpolitikát szokás várni, főleg mert az eddigi külügyért, a (poszt)szocialista Ivica Dačićot áttették a belügy élére. Az oroszokhoz bekötött, amerikai szankciókkal sújtott, a titkosszolgálatok éléről is menesztett Aleksander Vulin visszatért és miniszterelnök-helyettesi posztot kapott: ebből azt szokás levonni tanulságként, hogy az eddigi hintapolitika folytatódik.