Tényleg okosabbak nálunk az alkotmánybírók?

Csak úgy kapkodjuk a fejünket és írjuk felül a tervezett témákat, annyi minden történik!

• Ki örülhet leginkább annak, hogy a szélsőjobboldali publicista, Eric Zemmour is elindul a francia elnökségért: Macron vagy Le Pen? Techet Péter járt utána.

• Tényleg okosabbak nálunk az alkotmánybírók? Techet Péter és Bakó Bea írásai a német alkotmánybírók covidkorlátozásokat szentesítő döntése kapcsán.

• Tényleg annyi a Mozart-golyóknak, mint a magyar sajtó írja? Mi ez a szerencsétlenkedés a Fidesz új EP-frakciója körül? Mire voltak eddig jók a hétvégi szerbiai tüntetések? Bukovics Martin közép-európai hírei.

• Ajándéktipp: Gemišt-előfizetés karácsonyra! Itt vannak a részletek.

---

Chronik Mitteleuropa

Miért szerencsétlenkedik ennyit az új európai jobboldal?

A 444 és a tegnap Márki-Zay Péterrel Varsóban tárgyaló, tévésztárból lett lengyel centrista politikus, Szymon Hołownia szellőztették meg, hogy hétvégén összeáll a nagy csapat, és a PiS lengyel kormánypárt, az egyik segédcsapata, a spanyol nacionalista VOX párt és a Fidesz csatlakozik az olasz Matteo Salvini vezette Lega és a francia Marine Le Pen pártja fémjelezte Identitás és Demokrácia (ID) nevű EP-frakcióhoz, azaz jelentősen meggyengül a PiS eddigi otthona, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR). Noha a 444 tuti információkra hivatkozott, viszonylag gyorsan kiderült, hogy ebből egyelőre nem lesz semmi: a PiS ugyanis kifarolt, és közölte, ők mégsem hagyják el az ECR-t, erre Salvini megüzente, hogy akkor meg ő nem megy Varsóba, majd jött a fideszes Novák Katalin, hogy az ID-ben lévő német AfD-re mutogatva kitweetelje, hogy ők csak demokrata konzervatív pártokkal működnek együtt. Vagyis: nem történt semmi, minden marad úgy, ahogy van. Vagy épp hogy történt volna valami, csak valaki még épp időben kiszivárogtatta, ezzel megakadályozva a PiS és a Fidesz szélsőjobbra tolódását? Nem tudni, a káoszt és a kétségbeesett Salvinit látva én az utóbbi verzióra tippelek. (BM)

Szerb elnök: Vagy legyőztök a választáson, vagy megöltök

A keddi hírlevelünkben alaposan kitárgyalt módosított népszavazási és a kisajátítási törvény, valamint ezekkel összefüggésben egy nyugat-szerbiai lítiumbánya elleni hétvégi, nem kis méreteket öltött tiltakozásokra reagálnia kellett Aleksandar Vučić szerb államfőnek is. A pragmatikus nihilizmusban utazó politikus külföldi erőket, hibrid háborút láttatott az autópályák, hidak, közlekedési csomópontok blokádjával tüntető ellenzékiek és környezetvédő aktivisták mögé, és közölte, ő az ilyesmitől nem retten meg: „Vagy legyőzöl a választáson, vagy megölsz. Értelmetlen utakat és autópályákat lezárni, tüntetni.” A kisajátítási törvény esetében azonban érezhetően bizonytalan, azt továbbra sem írta alá, kirakott inkább egy fotót magáról, ahogy a pénzügyminiszterével sétál a rezsim legtöbbet kritizált projektje, a 30 százalékos állami tulajdonrésszel épülő belgrádi Szajna-parti Waterfront Belgrade-luxuslakótelep előtt, hozzátéve, a sétáláshoz még megvan a joga. Hogy ez mennyire volt jó húzás, kérdés, sokan ugyanis pont ezzel a projekttel magyarázzák, hogy miért van szükség a kisajátításokat jelentősen felgyorsító törvényre: hogy a környező történelmi Savamala-negyed útban álló romos házait könnyebben le lehessen bontani.

Tüntetések, blokádok most szombaton is lesznek a lítiumbánya és a hatalom arroganciája elleni tiltakozásként, a szervezők az eddigieknél jelentősen nagyobb megmozdulásra készülnek. Vučić ezekről azt mondta, arra kérte a rendőrséget, hogy ne avatkozzon be, engedje tüntetni őket, hiszen úgysem változik ettől semmi, és

majd kilátogat ő is pár blokád alá vett helyre beszélgetni az emberekkel, sőt, filmezni is fogja őket a mobiljával, ha azt sikerül megtanulnia addigra.

Az ellenzék elég nehézkesen reagál, a kezdeményezés ugyanis eleve egy környezetvédő szervezettől jön, érdemi zöldpárt nincs, így nagy kérdés, hogy az elégedetlenséget kik és hova tudják becsatornázni az április 3-i szerbiai választásokra (egyszerre elnöki, parlamenti és belgrádi helyhatósági választás is lesz). (BM)

Hétfőtől jön a Super Green Pass Olaszországban

Aki látta a covidőrületen rugózó South Park-filmeket, jót röhöghet azon, hogy Mario Draghi kormánya Super Green Pass néven futtatja a német nyelvterületen 2G-szabálynak nevezett dolgot, ami a karácsonyi és síelési főszezonban, azaz december 6-tól január 15-ig csak oltottaknak és covidból felgyógyultaknak enged hozzáférést éttermekhez, bárokhoz, mozikhoz, színházakhoz, sportrendezvényekhez, diszkókhoz. Úszni, sportolni, tömegközlekedni továbbra is lehet tesztekkel is (ez a sima greenpass), a dolog járványügyileg legszórakoztatóbb része mindenesetre az, hogy a kávézókban-bárokban pultnál történő álldogálás közbeni kávézáshoz továbbra se kell semmi.

Egyúttal újra élesedik a növekvő pozititívteszt- és intenzívosztályfoglaltsági számokkal az olasz covidügyi zónarendszer is (a fehérben van a legkevesebb korlátozás, a sárga, narancssárga, majd piros színek végül egyre nagyobb szigort jelentenek az adott régió számára): a Trieszt körüli Friuli-Venezia Giulia már most sárga. Az ottani régióelnök mindenesetre nem győzte hangsúlyozni a sajtóban, hogy elmehetnek akár a narancs színig is, a sípályák akkor is nyitva lesznek, és akinek van Super Green Passa, annak továbbra is úgy zajlik majd az élet, mint előtte. A kérdések kérdése: vajon milyen greenpass jön ezután? Green Pass Deluxe? Ultimate Green Pass? Diamond Pass? (BM)

Saját palackja lesz az egri bikavéreknek

A Gemišt olvasóinak nem kell magyarázni, hogy mit jelent az élhető vidék, és azt sem, hogy ehhez rendkívül fontos a családi gazdaságok fenntartható, prosperáló működése. A sokáig mostoha sorsú egri borvidéken egy ideje elkezdtek ébredezni a gazdák, mostanra pedig eldöntötték: ha már egyre többen készítenek kifejezetten jó bikavéreket, lesz egy olyan közös palackforma, amibe csak kiváló minőségű egri bikavért lehet tölteni, semmi mást. Ha tehát valaki ilyet lát a polcon, tudni fogja: közösségileg előre lekóstolt, magas minőségű vörösbor lesz benne. (Hogy milyen feltételeknek kell ehhez megfelelnie a bornak, itt foglalták össze.) Miután saját palackja arányaiban kevés borvidéknek van világszinten, egy ilyen kezdeményezés mindig jót jelent: az önálló karakter megfogalmazásának igényét. Hajrá, egriek! (BM)

A járványkezelés kinyírta Ausztria kedvenc szuvenírjét, de aki nagyon akar, talál most is Mozart-golyókat, nem is akármilyeneket

Nagyot ment még a magyar sajtóban is, hogy a covidra hivatkozva bevezetett lockdownok és utazási korlátozások vitték csődbe a Mirabell márkájú pisztáciás-marcipános-nugátos salzburgi Mozart-golyókat gyártó, 1897-ben alapított Salzburg Schokolade nevű céget annak ügyvezetője szerint. Mivel (főleg távol-keleti) turisták alig voltak, bécsi és salzburgi boltjaik pedig a lockdownok miatt (hihetetlennek tűnhet, de Ausztriában december 12-ig most is az van) heteken át eleve zárva tartottak, és szülinapokat-esküvőket sem lehetett jóideig tartani, ezért óriásit esett a termékük iránti kereslet. Hiába próbálták meg új exportpartnerekkel és az állami segítséggel kompenzálni a kiesést, jelentősen megnövekedtek az alapanyag- és csomagolási költségek is, így nem volt más út, mint a csődeljárás: 140 alkalmazottat és három számjegyű partnert akarnak most valahogy kifizetni abból, amijük maradt.

Amit viszont a magyar sajtó már nem írt meg, az az, hogy Mozart-golyók azért lesznek a piacon továbbra is. A helyzet ugyanis az, hogy a csődbe ment cég a többek közt a Milka, Cadbury, Oreo és Toblerone márkákat tulajdonló Mondelez nevű amerikai multinak gyártotta az édességet, ez a multicég a tulajdonosa ugyanis a Mirabell brandnek. Az amerikaiaknak most találniuk kell egy olyan gyárat, amelyben ezt hasonló mennyiségben, ugyanolyan áron, ugyanolyan minőségben és szigorú minőségbiztosítási előírások betartásával folytatni tudják a salzburgiak csődje után. Amíg ezzel megvannak, a rajongóknak be kell érniük a kis salzburgi cukrászdák eleve sokkal finomabb, még ma is kézzel készített eredeti Mozart-golyóival. (BM)

---

Eric Zemmour elnökjelölt és apa lesz! Ki örülhet még a barátnőn kívül?

Kedden eldőlt: Eric Zemmour iszlámellenes francia publicista elindul a 2022-es elnökválasztáson. Ezt ő maga jelentette be egy Facebook-videóban, amely különösen a régi filmek rajongóinak lehet kedvence. Zemmour íróasztal mögött, papírjaiból, egy könyvtárszobában olvassa fel egy hatalmas mikrofon előtt drámai beszédét, amelynek röviden az a lényege, hogy megmenteni jött Franciaországot (közben drámai zene és képek utcai tüntetésekről).

A beszéd hangulata Charles De Gaulle neves 1940. június 18-i beszédét idézte, amiben meghirdette az ellenállást a náci megszállással szemben. A különbség persze jelentős. Zemmour például nagy híve azon Pétain marsallnak (is), akivel szemben De Gaulle harcolt.

Eric Zemmour azon szélsőjobboldal jelöltje akar lenni, amelynek Marine Le Pen már túlságosan republikánus, laicista, azaz a rendszer része.

Miközben Le Pen az iszlámot is alapvetően azért bírálja, hogy – legalábbis állítása szerint – védje az állam és egyház szétválasztását, és eleve a női jogokat vagy a melegeket félti az iszlámtól, Zemmour azt a nyelvezetet használja, amit még Le Pen apjától lehetett megszokni: a keresztény és fehér Franciaországét, amely az iszlámot nem a laicizmus, hanem egy faji alapon értelmezett „kereszténység“ nevében akarta még legyőzni. A különbség azonban Jean-Marie Le Pennel szemben is jelentős. Zemmour például egy algériai hátterű szefárd zsidó, azaz kicsit furcsán hangzik a szájából, amikor keresztény Franciaországot szorgalmaz. Amikor a nacionálkommunista Jean-Luc Mélenchonnal még szeptemberben vitatkozva szintén elővette ezt a lemezt,

a szélsőbalos politikus gunyorosan – de jogosan – kérdezett vissza, hogy akkor Zemmour felvette-e már a keresztséget.

A modern szélsőjobboldal azonban – ezt Trumptól Orbánig sokaknál láthatjuk – már teljesen posztmodern, a tartalom és forma elválik egymástól. A lényeg a folyamatos nagyotmondás, amivel Zemmour sikeresen tudta magát először bestsellerszerzővé tenni – és most legalábbis már a politikában is meg tud jelenni.