Jó reggelt! A Márton-nap jegyében lesz szó borokról a hírlevél végén, méghozzá arról, hogy mi az oka annak, hogy a csehek komolyan veszik az újborokat, míg Magyarországon vadkapitalista őskáosz van etéren. De előtte közép-európai politika: összeesett a boszniai szerb ellenzék, Szlovénia pártfüggetlen elnököt választott, Németország pedig elkezdett vitázni a pandémiaamnesztián, és még a maszkviselési kötelezettség mögötti politikai egység is elkezdett töredezni. Jó olvasást, van mit!
Chronik Mitteleuropa
Papírforma Szlovéniában: megválasztották az első női elnököt
Anže Logar, Janez Janša korábbi külügyminisztere kicsit rá is cáfolt a közvélemény-kutatásokra, és a 60-40-ből 54-46-ot csinált. Győzni persze így sem tudott a szlovén jobboldal hangsúlyosan függetlenként induló elnökjelöltje: az elnök így az ellenfele, Nataša Pirc Musar lett. Sok jogköre az elnöknek Szlovéniában nincs, az eddigi államfő, Borut Pahor egy még Áder Jánosnál is láthatatlanabb (de így is népszerű) szereplő volt, Pirc Musarnak így nem lesz nehéz dolga, ha jelentőséget akar adni a pozíciónak.
A tényleg mindenféle pártháttér nélküli jelölt győzelme a Robert Golob vezette kormányzó szociálliberális koalíció veresége:
a nagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom első elnökjelöltje először visszalépett a megmérettetéstől, majd hetekkel a választás előtt beálltak az elnökjelöltséget egy nem túl ambíciózus EP-képviselőre bízó kisebbik kormánypárt szocdemek jelöltje mögé, hátha a kormánypártiság elég lesz ahhoz, hogy bejusson a második fordulóba.
De nem volt elég, a nála sokkal ismertebb, a korábban újságíró, a szlovén Vöröskeresztet évekig igazgató, a rendszerváltás során és után meggazdagodott férje üzleti kapcsolatai és saját ügyvédi praxisa révén Janez Janša hátországával is jó kapcsolatot ápoló Pirc Musarnak így meglepően könnyű volt az útja az elnökségig. Mint arra a Necenzurirano oknyomozó portál elemzése rámutat: a szlovénok nem szívük választottjára, hanem Janša jelöltjével szemben a legkisebb rosszra szavaztak, ugyanúgy, mint amikor a franciák Emmanuel Macront választották meg elnöknek Marine Le Pennel, vagy az amerikaiak Bident Trumppal szemben. Elemzők szerint mivel a rendkívül erős, impulzív személyiségként jellemzett Pirc Musar sem anyagilag, sem máshogy nincs lekötelezve a kormánypártoknak, ezért azok kényelmetlen évek elé nézhetnek, ha hibáznak. Az új elnök első dolga az volt, hogy kijelentse: a napi politikába nem fog beavatkozni, de ha úgy érzi, meg kell szólalnia, meg fog. Az első megszólalására egy napot kellett csak várni: elmondta, hogy szívén viseli a balkáni országok sorsát, a szerb-koszovói konfliktus aggasztja, Horvátország pedig jobban tenné, ha nem avatkozna annyira be Bosznia-Hercegovina belső viszonyaiba.
Anže Logar sorsát is érdemes lesz követni: ennyire jól ugyanis a szlovén jobboldal évtizedek óta nem szerepelt elnökválasztáson, a tavalyi parlamenti választáshoz képest pedig 130 ezer pluszvoksot is begyűjtött, így az SDS-en belül pedig hamarosan elkezdődhetnek a susmusok arról, hogy vajon mi történne, ha lecserélnék Janšát őrá. A szlovén újságírók szerint ezért az SDS 2024-es európai parlamenti listáját lesz érdemes figyelni: ha azt Logar vezeti, akkor Janša leszerelte a párton belüli ellenfeleit, és szokása szerint Brüsszelbe küldi a számára kényelmetlenné váló politikust.
Megsemmisült az ellenzék a Republika Srpskában
Miután Milorad Dodik a voksok újraszámlálását követően a Republika Srpska elnöke lett, a győzelmet addig magának vindikáló ellenzék lényegében összeesett. A két legerősebb ellenzéki párt, a jobbközép PDP és a nacionalista SDS közös jelöltje, Jelena Trivić huszonpárezer vokssal maradt csak le Putyin és Orbán legjobb bosznia-hercegovinai barátja mögött, ám a többi (parlamenti és szerb társelnöki) választáson nagyon elverte őket Dodik pártja. Az SDS-nél ezért le is mondott a komplett elnökség, a PDP-ben ugyancsak, plusz a párton belül pedig annyira elmérgesedett a hangulat, hogy egymást Dodik ügynökeinek nevezik, és pártszakadásról cikkez már a sajtó.
Jelena Trivić szerint ugyanis pártja legbefolyásosabb embere, a Republika Srpska egyik leggazdagabb családjából jövő, mindössze 29 éves banja lukai polgármester, Draško Stanivuković egy ideje összejátszik Dodikkal annak érdekében, hogy a városa pénzhez jusson, ezért a politikus szerinte segített elcsalni a választást,
aminek a végeredményét Trivić a mai napig saját győzelmeként interpretálja. A legegyszerűebben talán a boszniai szerb Ungár Péterként jellemezhető Stanivuković maga méltatlannak tartja ezeket a vádakat, és azt akarja, hogy a PDP-elnökség lemondását követően mielőbb tisztújítás legyen, hogy átvehesse a pártot. A banja lukai ellenzéki megmondóember, a Buka nevű portált üzemeltető Aleksandar Trifunović véleménycikkében ki is fejtette: neki aztán tökmindegy, mit gondolnak ezek az emberek egymásról, az emberek problémáiról és az azokra adott válaszokról, vagyis a politikáról ugyanis láthatóan semmit, csak saját magukkal vannak elfoglalva.
Ez nagyjából a közvélekedés is Banja Lukában az ellenzéket illetően. Stanivuković erre alapozva nagy eséllyel új ellenzéki pártot alapíthat, elsöpörve a régieket. Állítólag a név is megvan már hozzá: DS, azaz követve a szerbiai hagyományokat Demokrata Párt (így hívták a Miloševićet leváltó pártot), vagy épp a polgármester nevének kezdőbetűi, á la DK. Mivel maga Dodik is nyugatos-liberális, USA-kedvenc politikusként indulva hívta ki és váltotta le a boszniai háborút elindító, háborús bűnösökkel tele lévő SDS-t és lett mára az, aki, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy Draško Stanivuković felismerve a boszniai szerbek rajongását az erős vezetők iránt, Dodikot másolva akar új Dodik lenni. A nacionalista szlogenek már megvannak hozzá: Stanivuković az október 2-i választás előtt lényegében saját kampányt vitt, focis klippel, magára kapusmezt húzva, azzal az üzenettel, hogy meg kell védeni a Republika Srpskát.
Ezek persze csak spekulációk. Az viszont tény, hogy immáron a boszniai szerb SNSD-nek is sikerült az, ami eddig csak a horvát HDZ-nek: szétverni az ellenzékét. Így Bosznia-Hercegovinában demokratikus verseny már csak a bosnyákok között van.
Diversity wins, hirdeti a Lufthansa német focicsapatot a katari focivébére szállító repülője. Csakhogy az el sem repül Katarig
Üzenet Katarnak: kommentálta a német sajtó a német fociválogatott állandó partnerének, a Lufthansának a legújabb repülődekorációját. A német állami résztulajdonban álló cég ugyanis a Diversity wins feliratot, és különféle bőrszínű, egymást átölelő embereket ragasztatott rá arra a repülőjére, amely a német focistákat a labdarúgó-világbajnokságra szállítja. A gond azonban az, hogy az üzenet nem tud elérni Katarba, az emberijog-sértésekben utazó, a homoszexualitást például eleve tiltó olajsejkségig ugyanis a gép el sem fog repülni: az Frankfurtból ugyanis Omán fővárosába, Maszkatba tart. A német labdarúgó-szövetség honlapja ezt fenntarthatósági okokkal magyarázza: eszerint a Lufthansa nem akarja üres repülővel megtenni visszafelé a Katar-Maszkat-távot, így azt odafele még a focisták és az üzenet célbajuttatása érdekében sem teszi meg. A focisták így egy helyi légitársasággal érkeznek majd Katarba, ahol november 20. és december 18. között rendezik a vb-t.
Svájc kitoloncolna egy osztrákot, mert szegény
Hiába nőtt fel a 63 éves Georg Andesner Svájcban és töltötte el egy páréves németországi tartózkodást leszámítva ott az egész életét, az osztrák állampolgársága miatt most a kitoloncolás veszélye fenyegeti. Andesner ugyanis jelentkezett a szociális hivatalnál, hogy szeretné megemeltetni a korai nyugdíjának összegét, az 1380 frank (575 ezer forint), amit kap, ugyanis nem elég semmire, ebből még túlélni sem lehet az országban, ahol kb. 4000 frank (1,7 millió forint) a minimálkereset.
Csakhogy válaszul egy másik hivatal jelentkezett nála, mégpedig a bevándorlásügyi, hogy közölje: tekintve, hogy nincs elég pénze Svájcban tartózkodni, ezért a határozatlan idejű tartózkodási engedélyét megvonják,
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.