Segély, blöff, Ukrajna, lítium, zéró tolerancia

Jó reggelt! Miközben Magyarország és Ukrajna elkezdett közeledni egymáshoz, egyre biztosabb Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltsége, a megye- és országbérleteket pedig már Budapesten is elfogadják, Közép-Európában és a Balkánon is történnek fontos dolgok. Az EU Orbánt próbálja zsarolni, Németországban török párt alakul, Meloniék decentralizálni kezdenek, albán miniszterelnöke lett Észak-Macedóniának, a szerbek ismét nekifutnak a lítiumbányászatnak. És még sok más. Jó olvasást!

---

Ha komolyan felmerült, hogy elvegyék a magyar EU-s pénzeket az ukrán segély blokkolása miatt, az felvet pár kérdést

Tegnap kiszivárgott valami arról, hogy hogyan vennék rá Brüsszelben Orbán Viktort, hogy a csütörtöki EU-csúcson elálljon a vétótól az Ukrajnának szánt 50 milliárdos segélycsomag ügyében. Decemberben a lefizetés nem működött, hiszen a 10 milliárdnyi befagyasztott euró feloldásáért cserébe Orbán csak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére bólintott rá, a segélyre nem.

A következő kísérlet tehát a zsarolás: ha nem adja be Orbán a derekát, akkor a többi tagállami vezető majd lenyilatkozza, hogy a miniszterelnök nem megfelelő politikai viselkedése miatt Magyarország innentől egy kanyi vasat sem kap az EU-s büdzséből, és emiatt majd meginog a befektetői bizalom Magyarországban, annyi lesz a forintnak, a növekedésnek meg a munkahelyeknek. Ez lett volna az ördögi mesterterv a Financial Times értesülései szerint, amit aztán gyorsan lekevertek az EU-s illetékesek azzal, hogy nem is, ez az ötlet csak egy háttéranyagban merült fel.

Tehát azért felmerült. Persze ez pontosan az eddig megszokott politikai játszmák folytatása kicsit magasabb fokozatban, hiszen ahogy Orbán vétófenyegetései, úgy „Brüsszel” EU-s pénzes „zsarolásai” és „vesztegetései” is a politikai érdekérvényesítés normális eszközei. Más kérdés, hogy míg az EU-s külpolitika és költségvetés terén minden tagállamnak az EU-szerződések által biztosított joga a vétó, addig a kohéziós- és helyreállítási pénzek felfüggesztésével az EU már jogilag ingoványos talajra lépett – hiszen ezeket nem az erre szolgáló jogállamisági mechanizmus keretében függesztették fel, hanem a Bizottság egyedi döntése alapján.

A most kiszivárgott tervet (vagy kósza ötletet, vagy bármi is legyen az) sem könnyű jogilag megítélni. Az ugyanis egyértelmű, hogy egyetlen tagállam számára sem szabad a neki járó összes EU-s pénzt felfüggeszteni: ez még a hírhedt 7-es cikkes eljárásban, a jogállamiságsértések miatt is durva lenne (aminek ugye még az első, figyelmeztetési fázisát sem szavazták meg Magyarországgal szemben), nem ám egy-két teljesen jogszerűen gyakorolt vétó miatt, ami csak politikailag nem tetszik „Brüsszelnek” vagy más tagállamoknak.

Azt viszont nyilván nem lehet megtiltani a tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy egy ilyen, ordítóan jogellenes lépés iránti óhajukat kifejezzék: mindenki azt nyilatkozik, amit akar, és ebbe beletartozik a politikai blöffölés is. A poén pedig, hogy magának az ötletnek a felvetése is blöffnek bizonyult, hiszen a kiszivárgásával aztán teljesen kihúzták a méregfogát, és kénytelenek voltak visszakozni.

Mindenesetre az, hogy egy tagállam ilyen szintű megszívatásának az ötlete egyáltalán felmerült az ukrán segély kapcsán, több kérdést is felvet.