Nem, nem Orbán Viktorról van szó, hanem a szavakban a jogállamiságra érzékeny, újrázni kívánó európai bizottsági elnökről, Ursula von der Leyenről, akinek a Pfizer-CEO-val váltott SMS-ei után merészelt szaglászni az Európai Ügyészség.
Egetverő jogállamisági botrány bontakozik ki éppen Brüsszelben és Luxembourgban pont az EP-kampány közepén, de Magyarországon csak a lenézett kormánysajtó számolt be röviden róla. A botrány tárgya: a Európai Ügyészség működése veszélybe került az Európai Bizottság miatt. Persze mi közünk nekünk ehhez, merülhet fel a kérdés, hiszen Magyarország amúgy sem tagja, az intézményről legfeljebb momentumos és DK-s sajtótájékoztatókon, újabban pedig Magyar Pétertől lehet hallani, mikor időnként az ahhoz való csatlakozást sürgetik.
Holott nagyon is sok közünk van hozzá.
Közvetlenül az EP-választás kapcsán például azért, mert az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, aki jogállamiságsértő lépésektől sem riad vissza, ha Magyarországtól kell pénzzel kizsarolni a jogállamiságot, most újabb tanúbizonyságot tesz arról, hogy a jogállamiság csak addig és olyankor fontos neki, mikor politikai ellenfeleket lehet vele (egyébként jogosan) cseszegetni.
Az történt ugyanis, hogy egy megállapodás alapján az Európai Bizottság biztosított az Európai Ügyészségnek IT-hátteret, amit egyoldalú döntéssel idén év végétől megvonnak, az Európai Ügyészségnek pedig emiatt hiányozna ötmillió euró a költségvetésében, hogy ezt pótolja. Az intézményt vezető Laura Codruța Kövesi áprilisban levelet is írt a Bizottságnak, amit a Politico szerzett meg:
Kövesi ebben azt írja, hogy a lépéssel a Bizottság azt kockáztatja, hogy az Európai Ügyészség képtelen lesz ellátni a feladatát, márpedig a Bizottságnak tartózkodnia kellene minden olyan intézkedéstől, ami veszélyezteti, hogy az Európai Ügyészség az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ellen fellépjen.
Mindez pont akkor történik, amikor az Európai Ügyészség éppen nyomoz azzal kapcsolatban, hogy von der Leyen SMS-ben boltolt le a Pfizer első emberével többszázmillió túlárazott covidvakcinát.
Von der Leyennek nem ez az első húzása a Pfizer-botrány elsikálására. Az érintett SMS-ek valahogy kitörlődtek, az ügy felől az Európai Számvevőszék hiába próbált érdeklődni, az azt kivizsgálni hivatott EP-s vizsgálóbizottságból pedig bohócot csináltak: a Pfizerrel kötött szerződéseket még ezen bizottság tagjai is csak helyenként kitakarva nézhették meg, és semmit nem hozhattak belőle nyilvánosságra.
Magyarországon persze már a vállunkat sem rándítanánk meg arra, ha Orbán Viktor kétharmados törvénnyel beszántana vagy csak simán anyagilag ellehetetlenítene bármilyen intézményt, amely ellene merészelne nyomozni, de azért a jogállamiságot a zászlajára tűző Európai Unió csúcsintézményétől kicsit mást várnánk.
Hogyan került ebbe a helyzetbe az Európai Ügyészség?
Az Európai Ügyészség 2021-ben állt fel az addig a híres-hírhedt román korrupcióellenes ügyészséget, a DNA-t vezető Laura Codruța Kövesivel az élén.
Az ügyészeik közvetlenül nyomozhatnak a tagállamokban az EU-s pénzeket érintő bűncselekmények miatt, de ez „csak” a nyomozás, ítéletet a nyomozás során gyűjtött bizonyítékok alapján az érintett nemzeti bíróságok hoznak.
Nyilván ez így is komoly belenyúlás a tagállami szuverenitásba, hiszen addig az EU legfeljebb a Csalás Elleni Hivatal, az OLAF útján tehetett ajánlásokat és írhatott jelentéseket. Így több tagállam – köztük Magyarország – ódzkodott az EU-s hatáskörök ilyen kiterjesztésétől: ezért az Európai Ügyészség megerősített együttműködés formájában működik azok részvételével, akik csatlakoztak hozzá. Írország és Dánia mellett eredetileg Magyarország, Lengyelország és Svédország nem lépett be, de Lengyelország később mégis beadta a derekát – erről lejjebb bővebben.
Az Európai Ügyészség felállásakor volt egy olyan megegyezés a Bizottsággal, hogy a Bizottság biztosítja az IT-hátteret, hogy meddig, arról nem volt szó. Az Európai Ügyészség saját maga készítheti el a költségvetését – bár ezt nyilván az EU-s költségvetés részeként rendesen meg kell szavazni az Európai Parlamentben és jóváhagyni a tagállamok kormányainak is –, és érthető módon eddig úgy kalkuláltak, hogy IT-ra nem kell költeniük. Most meg mégis kellene.
Az alaphelyzet eléggé faramuci, hiszen mitől is lesz független egy intézmény? Legfőképp attól, hogy a vezetőit, tagjait milyen módon választják meg, hogy ők aztán külső befolyástól mentesen dolgozhatnak-e, és ehhez rendelkezésre állnak-e megfelelő források, azaz anyagilag nem kiszolgáltatottak-e. Papíron hiába van ez így, ha ennek a technikai megállapodásnak köszönhetően egy lépésben anyagilag kiszolgáltatottá válhattak, hiszen informatikai háttér nélkül ma már semmilyen intézmény nem tud működni, vagyis óriási hiba volt egy ilyen lényeges technikai kérdésben külső félre, az Európai Bizottságra támaszkodniuk.
Hogy miért tettek vajon mégis így, az érdekes kérdés. Az ugyanis egyértelmű az Európai Ügyészségről szóló rendeletből és az intézmény eddigi működéséből is, hogy mindenekelőtt a tagállamokban és nem magukban az EU-s intézményekben történő korrupciót üldözi. Azonban az utóbbi sincs kizárva, sőt. Az Európai Ügyészség hatásköre általánosan vonatkozik az EU-s pénzeket érintő bűncselekményekre, függetlenül attól, hogy azt tagállami vagy EU-s tisztségviselő (vagy simán egy állampolgár) követi el, sőt, maga az Európai Ügyészség és a Bizottság is számolt azzal, hogy előállhat olyan helyzet, hogy Kövesiék a Bizottságnál nyomoznak. Erről tanúskodik a köztük kötött intézményközi megállapodás, amelyben erre is kitérnek.
Mégis úgy tűnik, hogy a Bizottság kicsit úgy tekintett az Európai Ügyészségre, mint a saját rendőrkutyájára, akit a tagállamokra ráuszíthat, és a tenyeréből eszik.
Az odahaza a romániai politikai elitet megtizedelő Laura Codruța Kövesi viszont láthatóan nem megy bele ebbe a játékba, hanem rendesen dolgozik: nyomozást indít a Bizottság ellen is, sőt, többedszer nyilvánosan panaszkodik is rá.
Harc a jogállamiságért: ügyészséggel, pénzzel
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.