Népszavazás: ki kamuzik nagyobbat?

Ma jogászkodunk, kicsit egy osztrák bőrébe bújunk, és lesz azért bor is. Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa

A szerb elnök arra készíti fel a népét, hogy a rövid nyarat követő ősztől olyan rossz lesz, amilyen 1944 óta nem volt. De vajon miért?

Fontos emberek, ha találkoznak: Aleksandar Vučić szerb elnök a Porfirije szerb pátriárkával való megbeszélése után baljós dolgokat mondott szerda délután. Szerinte Szerbia helyzete sokkal rosszabb ma, mint amilyennek látszik, és mivel viharfelhők gyülekeznek felettük, ezért ősztől olyan helyzetben találhatják magukat, amilyenre 1944 óta nem volt példa – egyben a szerb ortodox egyház segítségét kérte, hogy ezt tudatosítsa az emberekben. Villany, gáz, és fűtés mindig lesz, de lehet, hogy sokkal nehezebb lesz beszerezni, mint eddig valaha, mert globális szinten bonyolultabb a helyzet, mint a második világháború előtt vagy éppen alatta, fogalmazott.

1944 a szerb történelem egyik kritikus éve volt: ekkor verte ki a Vörös Hadsereg az országban szabadon garázdálkodó, civileket ideológiai és nemzeti alapon tömegesen gyilkolászó partizánok segítségével a délszláv területekről a németeket, hátrahagyva egy romokban fekvő Jugoszláviát, amely lakosságának 10%-át veszítette el a második világháborúban: 1,7 millió embert.

Hogy ezzel a párhuzammal a szerb elnök pontosan mire gondolt, rejtély, Vučić ugyanis szeret szándékosan homályosan fogalmazni, pláne előre hárítani magáról a felelősséget, az viszont látszik már, hogy közben elkezdte trenírozni a saját nacionalistább választóit arra, hogy Szerbiának el kell engednie Koszovót: elképzelhető, hogy az infláció és a borítékolható rezsiköltség-emelések mellett az albán többségű ország hivatalos elvesztésére gondolt az elnök.

Vučić tényleg nehéz helyzetben van: a Szerbiát gázzal ellátó oroszok hátbaszúrták őt azzal, hogy az ukrajnai szakadár népköztársaságaikat Koszovóra mint nemzetközi jogi precedensre hivatkozva ismerték el, a nyugat pedig azt várja el tőlük, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni szankciókhoz. Két szék között a pad alá esve a ruszofil szerbekkel való hajót tehát valahogy nyugati irányba kell rakni: a nyugat azonban azt is elvárja azt is, hogy mondjanak le végre Koszovóról. Vučić ennek kapcsán azt mondta: ezek még csak az első problémáik, azok egyre nagyobbak lesznek. Nem csoda, hogy annyira a kivárásra játszik, hogy több, mint egy hónappal az április 3-i szerbiai választás után még mindig nem alakította meg az új kormányt.

Helyi forrásunk épp ezért azt mondja, hogy a nagy szavak hátterében az lehet, hogy az elnök épp készíti fel a népet arra, hogy az óriási nyomásnak engedve szankciókat vezessen be, esetleg engedményeket tegyen Koszovó ügyében, és utána elmondhassa, sajnos ez volt az ára annak, hogy ne haljanak éhen. Balkáni Realpolitik!

Ausztria még mindig a maszkviselésről vitatkozik

A hétvégén 100%-kal a kormányzó jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) élére megválasztott Karl Nehammer kancellárnak volt egy mondata a pártkongresszuson, ami utólag kisebb botrányt okozott: „Ennyi ember egy ilyen kis teremben azt jelenti, hogy van itt egy csomó vírus, igaz, most már ez nem érdekel minket, jó, hogy itt vagytok!“ Az ezer ember részvételével zajlott rendezvényre semmiféle járványügyi intézkedés nem vonatkozott már, se maszkot nem kellett hordani, se egymástól távolságot tartani: azaz újra beköszöntött a normalitás. Csakhogy amiért ezen sokan kiakadtak, az az, hogy ha ezer ember egy teremben nem járványügyi rizikó, akkor a maszkmentes szupermarketezés miért lenne az: Ausztriában ugyanis a mai napig fel kell venni egy FFP2-t a boltban, az ott dolgozóknak egész nap abban kell fuldokolnia, nem beszélve az egészségügyben és az idősellátásban dolgozókról, akiknek szintén.

Ausztriában 130 ezer ember hord FFP2-t napi nyolc órában, lassan két teljes éve.

Az ellenzéki szociáldemokrata SPÖ alsó-ausztriai elnöke rögtön lecsapott a mondatra, mondván biztos jól érzik magukat ettől az egészségügyi dolgozók. A járványkezelés-szkeptikus Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Herbert Kickl keményebb volt: „Az, hogy ezer ember egy kis teremben nem jelentenek járványügyi kockázatot, a szupermarketben való bevásárlás azonban igen, óriási vicc, és nem magyarázza meg semmi!“ Nehammer kancellár elnézést kért végül a szavaiért, mondván az a nagy eufória miatt csúszott csak ki belőle. Mint mondta, igenis fontos, hogy védekezzünk most is.

Az osztrák operatív törzs, a GECKO vezetője közben közölte, ő egész nyáron megtartaná a maszkviselési szabályt, ősszel ugyanis minden bizonnyal újabb járványhullám lesz, a cél ezért az, hogy ne felejtse el a lakosság, mi a teendő: szerinte érdemes már szeptemberben megünnepelni a novemberi születésnapokat, és szervezésileg-mentálisan felkészülni egy esetlegesen szociálisan redukált őszre. Azaz orvosi-egészségügyi érv nincs már arra, miért kelljen a hőségben is hordani a maszkot, amelyről egy friss kutatás eleve kimutatta, különösebb járványügyi haszna nem volt. A teljes osztrák gazdaság felsorakozott a maszkellenesség frontján: a liberális NEOS párt mellett a kereskedelmi kamara és számos bolthálózat lobbizik a rendelet eltörléséért.

(Bukovics Martin)

---

Népszavazások: az Alkotmánybíróság olyan szelektíven értelmezi a jogot, mint az ellenzék

Nem mintha sok relevanciája lenne a negyedik kétharmad után, de tegnap kiderült: nem lesz népszavazás Karácsony Gergely két, az NVB-t és a Kúriát nagy nehezen túlélt népszavazási kérdéséből sem. Az Alkotmánybíróság úgy döntött: a Fudan Egyetemről azért nem lehet népszavazni, mert nemzetközi szerződést érint a téma, az álláskeresési járadék folyósítási idejének meghosszabbításáról pedig azért nem, mert a költségvetést érinti, ami szintén tiltott népszavazási tárgy.

Az ellenzéki reakciók kiszámíthatók, mint mindig: az Alkotmánybíróság zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezetévé vált (még csak most!?), sőt, megerőszakolta az alkotmányosságot (már megint!?). Szóval következzen egy kis gyorstalpaló és emlékezetfelfrissítés népszavazásügyben, hogy lássuk, ki kamuzik nagyobbat.