Nem szavazhatsz, mert kisebbségben vagy

Jó reggelt! A mai hírlevél exjugó tematikájú lesz, de hát hova is menjünk nyáron, ha nem délre? Benne: Bosznia, horvát tengerpart, szerb média, Montenegró. Jó olvasást!

---

A nagyhatalmak betonozták be Bosznia-Hercegovina etnogettóit és nacionalistáit, most pedig olyan választási törvényt nyomnának le a torkukon, ami miatt máskor mélyen aggódnak

Megvan még, hogy a horvát elnök tavasszal Svédország és Finnország NATO-tagságának leokézását attól tette függővé, hogy a nemzetközi közösség lesz szíves meghallani Horvátország hangját Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban?

Ha nincs, érdemes elolvasni utólag is a cikkünket, ha pedig megvan, folytatjuk a sztorit, ugyanis van mivel: a nemzetközi közösség nemcsak meghallotta Horvátország hangját, hanem maga állt Horvátország hangszórójává, és a választási törvény egy olyan módosítását próbálta lenyomni a bosnyákok és az etnikai határokon túllépni akarók torkán két hónappal a választás előtt, amelyekkel Szarajevóban olyannyira elégedetlenek voltak, hogy múlt héten gyakorlatilag végig tüntettek ellene.

Ez persze nemcsak a szélsőjobbal és horvát nacionalizmussal kacérkodó balközép államfő, Zoran Milanović sikere: a mindenkori horvát kormány és a hercegovinai horvátok legkésőbb a 2018-as bosznia-hercegovinai választás óta sürgetik, hogy történjen valami, a Zágráb által favorizált politikai erők akkor ugyanis hirtelen fontos pozíciót vesztettek. Hogy mit, arra mindjárt visszatérünk, előtte egy kis alapozás.

Esküvői autósmenet Tešanjban a közös ország jelképével. Ott hisznek ebben a zászlóban. Lejjebb kiderül, kik ők és miért. Fotó: Bukovics Martin, 2022

Bosznia-Hercegovina Európa legkomplexebb felépítésű szövetségi állama. Noha egy nyelvet beszélnek, az ország két, szinte egyenlő méretű entitásból áll, és három államalkotó nemzete van, a szerb (30,8%, jellemzően ortodox vallásúak), a bosnyák (50,1%, jellemzően muszlimok) és a horvát (15,4%, jellemzően katolikusok). A boszniai háborút lezáró, a lényegében a népirtások és kitelepítések által kijelölt etnikai határokat szentesítő 1995-ös daytoni békeszerződés részét képező alkotmány pedagógiai célzattal igyekezett egy olyan államműködést és választási rendszert megalkotni, amelyben lényegében mindenhez a három etnikum megállapodása szükséges, mondván sokkal jobb, ha egymással tárgyalnak, mint ha egymást lőnék.

Szimbolikusan ezért van három társállamfő, és új törvényt vagy módosítást is akkor tudnak csak elfogadni, ha arról az alsóház mellett a három nép 5-5-5 képviselője is egyezségre jut a felsőházban. Ez oda vezetett, hogy mára a három nép nacionalistáinak pártjai széles egyetértésben kormányozzák az országot, egyetértésük pedig kimerül abban, hogy mindenki a maga kis szemétdombján (azaz azokon a területen, ahol az ő nemzete többséget alkot) ellegyen, annyira hergelve csak a többieket, hogy az azért fájni is tudjon, de komolyabb bajt ne okozzon vele.

• A magyar olvasó számára ebből az Orbán Viktor kormánya által nemrég gazdaságfejlesztési támogatással megdobott, szerbek dominálta rész, a Republika Srpska a legismertebb. A boszniai háborút lényegében ők robbantották ki: miután a Horvátország és Szlovénia nélküli, immáron szerbek dominálta Jugoszláviától el akartak szakadni a boszniai bosnyákok és horvátok, a Bosznia-Hercegovina területén újonnan kikiáltott állam rátámadt a függetlenedni vágyókra. A Republika Srpska ma egy Orbánhoz hasonló pályát befutott politikus hol formális, hol informális vezetése alatt áll: az úton-útfélen Bosznia-Hercegovina értelmetlenségét hangoztató Milorad Dodik egykoron az USA kedvence, nyugatos politikus volt, minta a Balkánon, mára viszont ő Vlagyimir Putyin leghűségesebb szövetségese, kilométereket ráverve az etekintetben sokszor félreértett szerb elnökre. A Dodik alatt rendre elszakadással fenyegetőző Republika Srpskában a közös ország zászlaját gyakorlatilag sehol nem látni, és még arra is gondosan ügyelnek, hogy a másik entitásba vezető utakon az útjelző táblákra a legutolsó kis szerb falujuk nevét írják rá, véletlenül se egy bosnyák városét. Dodik pártja, az SNSD kvázi egyeduralkodó a boszniai szerb színtéren, a második legerősebb szerb párt a Hágában népirtásért elítélt államalapító, Radovan Karadžić által gründolt demokrata párt, amely az egykori ultranacionalizmusából mára visszavett.