Nem mutat példát jogállamiságból az EU, de jó is kisülhet abból, amit a pénzért cserébe akar

Jó reggelt! A mai téma ismét a magyar kormány és az EU meccse, de hát ennél fontosabb kevés van, ehhez értő jogászt pedig nagyítóval sem találni magyar szerkesztőségekben. Ezen túl pedig szó lesz arról is, hogy mi ez a sztrájkhullám Ausztriában, hogy miért épp Bécs lett a világ legbarátságtalanabb városa, hogy miért nagy dolog, hogy a horvátok megépítettek 17,5 kilométer autópályát. Jó olvasást!

---

Budapest vs. Brüsszel: így állunk most

Megtette az Európai Bizottság a várva várt EU-s pénzes bejelentéseket:

• amint az már a múlt héten „kiszivárgott”, a jogállamisági mechanizmus keretében tartják magukat az eredetileg is javasolt 7,5 milliárd eurós pénzfelfüggesztéshez (amiről a tagállamok kormányai szavaznak majd a Európai Unió Tanácsában és a döntés nehezen megjósolható), mivel a kormány által rohamtempóban elfogadott korrupcióellenesnek nevezett intézkedések (az úgynevezett Integritás Hatósággal az élen) nem igazán győzték meg „Brüsszelt”.

• azonban az EU-s közös hitelből finanszírozott helyreállítási alapból végül a Magyarország által kért 5,8 milliárd eurós támogatás jóváhagyását javasolja a Bizottság (erről is a Tanács dönt papíron, de ez az előző ponttal ellentétben csak formális), de fenntartva, hogy a kifizetés csak bizonyos szupermérföldkövek teljesítése után indulhat meg – valamikor jövőre.

Nézzük tehát, hogy érdemben mit jelentenek ezek a „szupermérföldkövek”, amiket az 5,8 milliárd eurós helyreállítási pénz kifizetéséhez követel a Bizottság.