Munkahelyi kötelező oltás: ezért mismásol az Alkotmánybíróság

Jó reggelt! Ma két témát tárgyalunk ki rendkívül alaposan:

• Bakó Bea azt elemzi ki, mi az oka annak, hogy az Alkotmánybíróság mismásol a munkahelyen előírt kötelező oltások ügyében: szerinte azért kerülgetik az érdemi vizsgálatot, mert kiderülne, hogy létszükségletet kötnek oltáshoz.

• Bukovics Martin elmeséli, hogyan és miért jött rá az április 3-i választások előtt gyakorlatilag a komplett szerb szélsőjobboldal arra, hogy ők igazából vissza akarják állítani a királyságot, és hogy kik jöhetnének szóba a szerb trónra.

• És természetesen szó lesz arról is, mizu a környéken covidügyileg.

---

Chronik Mitteleuropa

A Kutyapárt elnöke szerint oké a kötelező oltás és a maszkviselés

Noha a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a koronavírus-járvány kezdete óta ódzkodik nemhogy poénkodni az értelmetlen korlátozásokon, de akár csak valamiféle óvatos véleményt mondani a covidról, Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője most kihúzta a parlamenti küszöböt megugrani esélyes, és ellenzéki győzelem esetén a Márki-Zay-Gyurcsány-Jakab-Donáth-Ungár-Szabó-Kunhalmi-koalíciót kívülről támogatni hajlandó párt elnökéből az MKKP véleményét. Kovács Gergő úgy látja, a járványkezelés (maszkviselés, kötelező oltás, stb.) nem a politikusok és pártok dolga, hanem a tudományé és az orvosoké, azaz nem a közhangulat alapján kellene dönteni nyitásról és zárásról is: „Nem dolga a Kutyapártnak ezzel kapcsolatban bármiféle véleményt megfogalmazni, azon túlmenően, hogy kijelenthetjük, picit belebolondult a mostanra világ ebbe az egészbe, és szellemi szinten legalábbis nem biztos, hogy ideálisan lett kezelve. Abszolút nem az intézkedéseket értem ezalatt, hanem azt, hogy a média és a politikusok kicsit több időt foglalkoztak ezzel, mint kellett volna.”

Kovács ezután arról beszélt, hogy neki bőven belefér, hogy maszkot kell hordani, és bőven beleférne az is, hogy kötelezően beoltsák az embereket, ha ezek a feltételei annak, hogy a világ ismét normálisan működjön: ezt először személyes véleményként adta elő, majd közölte, ez pártja álláspontja is, legfeljebb jövő héten leszavazzák.

Ausztria tovább lazít, kivéve Bécset

Mától már negatív teszttel is be lehet lépni Ausztria területére (a nyugati szomszédunknál oltatlannak minősülő Szputnyikkal oltott magyarok számára jó hír ez: ráadásul a teszt lehet az olcsóbb antigénteszt is, ha 24 órán belüli az eredmény a határátlépéshez viszonyítva), szombat óta pedig negatív teszttel is már igénybe lehet venni az összes olyan szolgáltatást, amit eddig csak covidból való felgyógyulás vagy azelleni oltás igazolásával lehetett. A normális élethez való visszatérés következő lépcsőfoka március 5-e lesz: ekkor az összes diszkriminatív szabályt eltörlik, újra kinyithatnak a szórakozóhelyek, és bárki mehet lényegében bárhova, csak az FFP2-es maszk viselése marad kötelező a tömegközlekedések, a boltokban, a bankokban, postán és kórházakban, de ez sem biztos, ugyanis a kereskedelmi kamarák eltörölnék ezt is. A kivétel Bécs, hiába, Wien ist anders: a szociáldemokrata irányítású város továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az omikron variánst mindenáron meg kell fékezni, ezért étterembe negatív teszttel sem lehet menni, csak felgyógyulva vagy oltással. Szóval tessék a császári főváros helyett elnézni Salzburgba vagy Grazba.

Szlovéniában lényegében a magyar covidszabályok léptek érvénybe

Csehország még a hónap közepén meglépte, Szlovénia tegnap: azóta nem kell semmiféle, védettséget igazoló dokumentum ahhoz, hogy valaki belépjen akár az ország területére, akár igénybe vegyen ott valamiféle szolgáltatást. Sőt, a kocsmák éjszakai nyitvatartását sem korlátozzák már. Egy járványügyi szabály van már csak érvényben: nyilvános helyeken (boltokban, hivatalokban) beltéren maszkot kell viselni, az uniós zöldigazolványt tehát nyugodtan otthon lehet hagyni az Adria felé.

Románia: az egészségügyi miniszter a nyájimmunitás meglétéről beszél

Keleti szomszédunknál az (uniós átlagnál alacsonyabb oltási ráta) és a betegségből való kigyógyulás eredményeként kialakulhatott már a nyájimmunitás, ezért nem valószínű, hogy lesz hatodik hulláma a kínai koronavírus-járványnak: erről maga az egészségügyi miniszter beszélt tegnap. Pártbeli főnöke, a Szociáldemokrata Pártot elnöklő Marcel Ciolacu pedig azt mondta, többé nem látja indokoltnak az egészségügyi veszélyhelyzet meghosszabbítását, és Romániának kicsit fel kellene gyorsítania a korlátozások kivezetését, mondván ez az európai trend. Náluk például még mindig hordani kell kültéren a maszkot: húsvétra minden ilyet eltörölnének.

---

Nagyon nem akar érdemben dönteni az Alkotmánybíróság a munkavállalók oltásra kötelezéséről, de előbb-utóbb muszáj lesz neki

Az régóta nyilvánvaló, hogy a magyar Alkotmánybíróság feketeöves mestere a sunnyogásnak és a politikailag kényes kérdések kikerülésének, és valahogy mindig megtalálja a módját annak, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, de a kormánynak fontos ügyekben inkább ne döntsön.

Ez történt most a munkáltatók által előírható oltáskötelezettséggel is, ami miatt több alkotmányjogi panaszt is előterjesztettek többek közt olyan dolgozók, akikkel már közölte is a munkáltatójuk, hogy élni fog a kormányrendeleti felhatalmazással és kötelezővé teszi a covid elleni védőoltást a munkahelyen. (A novemberi rendeletről itt írtam meg részletesen, miért ez az igazi rabszolgatörvény.)

Az Alkotmánybíróság pénteken a panaszokra azt válaszolta, hogy azokról érdemben nem dönt, a panaszosok ugyanis nem közvetlenül érintettek. Ez elsőre elég meredeken hangzik, úgyhogy nézzük meg először, mi kell egy alkotmányjogi panaszhoz.

Az Alaptörvény 2012-es hatálybalépésével megszűnt az úgynevezett actio popularis, ami azt jelentette, hogy korábban bárki bármilyen jogszabályt megtámadhatott az AB-n, csak úgy, mert nem tetszett neki, alkotmányjogilag kifogásolta, akkor is, ha amúgy neki abból semmilyen kára nem származott. Ez azt jelenti, hogy a megalapozott és érdemi kérdéseket feszegető indítványok mellett tömegesen voltak olyanok is, amiket ráérő, meggyőződésük szerint mindenhez is értő, szabadidejüket teljes mértékben olvasói levelek, később hosszú kommentek írására szánó okosemberek adtak be. Nyilván minden random hülyeséget korábban sem bírált el érdemben az AB, de legalább mindenki azt hihette, hogy a siker érdemi esélyével panaszkodhat.

Ennél egy tisztább helyzetet teremtett a német mintára bevezetett alkotmányjogi panasz, aminek az a lényege, hogy ha a te alapjogodat alkotmányellenesen korlátozzák egy alkotmányellenes jogszabály alapján, akkor az AB-hez fordulhass. Vagyis panaszosként valamiképp érintettnek kell lenned az ügyben.

Ez a legtöbb esetben úgy valósul meg, hogy van előbb egy bíróság előtti per, ahol a bíró – mivel a kifogásolt jogszabályt kell, hogy alkalmazza – hoz egy alapjogsértő döntést, és te azzal mész reklamálni az AB-hoz. De vannak kivételes esetek, mikor egy jogszabály jogi nyelven szólva „közvetlenül hatályosul”, vagyis nem kell bírói döntés ahhoz, hogy kitoljanak valakivel. Ilyen volt az az eset, amikor az AB-hoz fordultam a védettségi igazolványokkal megvalósított diszkrimináció miatt: nem kellett bíróság ahhoz, hogy védettségi nélkül ne engedjenek be mondjuk a könyvtárba, az intézmény a rendeletre hivatkozva nem engedett be, és kész. Azt a panaszt be is fogadták érdemi elbírálásra – más kérdés, hogy eléggé meredek indokokra hivatkozva elutasították.

Akit a munkáltatója oltás hiányában fizetés nélküli szabadságra küld, az az Alkotmánybíróság szerint nincs eléggé közvetlenül érintve

Most, a munkáltatói oltásra kötelezés kapcsán az volt a kérdés, hogy a panaszosok melyik kategóriába tartoznak. Meg kellene-e várniuk, hogy a munkáltatójuk előírja a kötelező oltást, majd ennek hiányában egy év fizetés nélküli szabadságra küldi és kirúgja őket, ezt az ügyet bíróságra kellett volna-e vinniük, megvárni, míg elvesztik a pert (hiszen a kormányrendelet felhatalmazza minderre a munkáltatót), és csak utána az AB-hoz fordulni (már ha addig nem kopik fel az álluk), vagy mehetnek-e az AB-hoz egyenesen, a „közvetlen hatályosulásra” hivatkozva.

Természetesen az AB többsége azt mondta, hogy az előbbi a nyerő válasz, szóval bocsika, nem vagytok érintettek, így nem is fogunk az üggyel érdemben foglalkozni.

Három alkotmánybíró látta meg csak a helyzet abszurditását: Czine Ágnes, Schanda Balázs és Márki Zoltán fűztek különvéleményt a döntéshez. (Beszédes itt megemlíteni, hogy bár alkotmányjogi panaszokról még érdemben is csak öttagú tanácsokban szoktak dönteni, ezúttal a puszta formai visszautasításról is teljes ülésen döntöttek. Erre az ügyrend szerint akkor van lehetőség, ha kellő számú alkotmánybíró vagy az AB elnöke ezt kezdeményezi.)