Miről szólt a Đoković-sztori? És milyen most Prága?

Jó reggelt! A közép-európai híradónk főleg bizarr német és szokatlan osztrák járványügyi intézkedésekről szól, de utána lesz szó a változatosság kedvéért a bírói függetlenség ízére az EU kedvéért ráérző Szerbiáról és az Ausztráliából hazaküldött Novak Đokovićról is. Meg egy kicsit a gyönyörű Prágáról. Jó olvasást!

---

Covidchronik Mitteleuropa

Németországban már csak 90 napig számít valaki felgyógyultnak

Miután a koronavírus delta mutációjánál tanulmánytól függően 6-15 hónap közöttire teszi a tudomány a természetes immunitás időtartamát, Hollandiában és Svájcban 365 napig jár a pozitív covidtesztet követő védettségi igazolvány a természetes, megfertőződéssel és kigyógyulással szerzett immunitás után. Nem úgy Németországban: ott a legtöbb EU-országban, így Magyarországon is megszokott 6 hónapról az omikronra való hivatkozással 90 napra szállította ezt le a németországi járványkezelés tudományos hátterét biztosító Robert Koch Institut. Sőt, gyakorlatilag csak két hónapra, mivel a felgyógyultságot a pozitív PCR-tesztet követő 28. napon állapítják meg (szemben az uniós green passhoz használt 15 napos szabállyal). Hogy mindezt visszamenőleges hatállyal is alkalmazzák-e, még nem tudni.

Mint azt a Junge Freiheit hetilap írja: a döntés alátámasztásaként rendkívül igénytelen és tudománytalan módon mindössze egy 361 nagy-britanniai omikronos esetet említő, a benne foglaltakra eleve csak előzetes becslésként hivatkozó dokumentumot idéznek, így tehát felmerül a gyanúja, hogy politikai döntésről van szó az oltáskampányt katalizálandó, a németek ugyanis a covidból való felgyógyulást követő harmadik hónaptól ajánlanak egy emlékeztető oltást. (A német lakosság 75%-a legalább egy dózist már kapott, a harmadik adagot 47% adatta be magának.)

Parlamenti jelenlét csak kétszer oltva vagy felgyógyulva

A döntésnek pártpolitikai vetülete is van: az oltásszkeptikus szélsőjobboldali AfD párt frakcióvezetőjét, Alice Weidelt például kifejezetten érinti, neki ugyanis így február elején lejár a védettsége, így hamarosan már nem juthat be a német parlament plenáris üléstermébe, és ott fel sem szólalhat, oda ugyanis múlt hét óta az omikronra való hivatkozással már csak a kétszer oltottak és a felgyógyultak nyerhetnek bebocsátást, ők is csak akkor, ha van friss negatív antigéntesztjük. (Az emlékeztető oltást kapottak kivételek, ők bemehetnek teszt nélkül is.) Aki se nem rendelkezik a frissen lerövidített németországi felgyógyult-státusszal, sem oltottsággal (milyen érdekes, hogy a védettséget ténylegesen bizonyító antitest-vizsgálat nem játszik náluk), az a parlamenti patkó fölötti látogatóteraszról nézheti a parlamenti ülést friss teszt ellenében, aki pedig teszteltetni se hajlandó, az irodájában kell maradjon.

És mivel a szabály a sajtónak fenntartott részre is vonatkozik, ezért parlamenti interjúkat se adhatnak azok a képviselők, akiket diszkriminálnak a szabályok.

Mint a Tagesspiegel írja, ezzel a magát az utcai covidügyi tüntetések parlamenti szárnyává kinevező AfD eltűnhet a képernyőkről, ha ugyanis beoltatnák magukat, azzal hiteltelenné válhatnak az oltásellenes közönségük szemében, oltás nélkül viszont nem tudnak munkát végezni, még a bizottságokba sem járhatnak el, mert ott is ezek a szabályok. (Más kérdés, hogy a Mi Hazánknál a közönségük lazán lenyeli, hogy a párt képviselői oltottak, a tiltakozás ténye számít tehát, nem a személyes magatartás.)

A parlamenti covidügyi szabály a német demokráciát is kihívás elé állítja: az, hogy a választott képviselőket feltétellel engedik csak be az ülésekre, alapjogilag körülbelül olyan, mintha Kövér László közölné, a Magyarságkutató Intézet szakértői szerint a Kárpát-medencében az ima a legjobb ellenszer az omikronra, így mostantól csak keresztlevéllel és igazoltan befizetett idei egyházadóval lehet élőben felszólalni a parlamentben. Német alkotmányjogászok szerint a szabály eleve mélyen alkotmányellenes, az AfD azt már bepanaszolta a német alkotmánybíróságnál.

Kontaktkutatásra találták elvileg ki, de az egészségügyi hatóságok helyett a rendőrség nézte, ki hova csekkolt be

És ha ez nem lenne elég, kiderült, hogy a felhasználási feltételek és a fejlesztő ígérete ellenére a német rendőrség is aktívan figyelte azon LucaAppot, amin keresztül a szorgalmasabb németek a járvány alatt rendre becsekkolnak mindenhova, ahol csak járnak (egyes helyeken ezt kötelezővé is tették). Az adatgyűjtő alkalmazás célja alapvetően a kontaktkutatás (ki, hol, kinek a társaságában tartózkodott), de kiderült:

az egészségügyi hatóságok egy ideje nem igazán használják az appot, ugyanis túl sok adat gyűlik általa össze, nekik meg nincs ennyi emberük.

A gond az, hogy az alkalmazásra 13 német tartomány vagy 21 millió eurót költött, miközben végig ott volt a kezükben egy állami fejlesztésű app is. Az egészségügyi minisztérium közölte: nem tud sikerről vagy bármiféle hasznosulásról beszámolni a Luca kapcsán. A tartományok február végéig mondhatják fel a Luca-szerződéseiket.

Ausztriában kötelező lesz az oltás, egyelőre szankció nélkül

Némileg visszalépett az osztrák kormány az immáron rendszeressé vált ausztriai kötelezőoltás-ellenes demonstrációk miatt, és kicsit kilúgozva vezetnék be a kormánykoalíció pártjai (a jobbközép ÖVP és a Zöldek) mellett az ellenzéki szociáldemokraták és a jobboldali-liberális NEOS által is támogatott intézkedést, amely alapvetően három szakaszból fog állni:

1. Hivatalosan február 1-jétől lenne kötelező az oltás Ausztriában minden olyan 18 év feletti embernek, akinek ott hivatalosan bejelentett lakcíme van.

2. Egészen március 15-ig türelmi időt vezetnének be, és azt követően kezdenék valamikor kipostázni a magukat nem beoltatóknak, hogy lesznek szívesek oltatni, illetve innentől kezdve lenne mód arra is, hogy ellenőrizzék, be van-e valaki oltva vagy nincs. (Ehhez azonban fel kell állnia az informatikai rendszerhez, ami sajtóhírek szerint legkorábban áprilisban lesz meg.) Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy közúti ellenőrzés vagy igazoltatás során a rendőr rákérdezhet az oltottsági státuszra is, ha pedig valaki nem oltott, az a rendőrtől kap egy írásos felszólítást: oltasson.

3. A törvényjavaslat szövege szerint amennyiben azt a járványhelyzet megkívánja, a kormány hozhat egy olyan rendeletet, amely összeveti a lakcímnyilvántartást az oltásokat nyilvántartó rendszerrel, és automatikusan bírságot szab ki mindenkire, aki nincs beoltva: ez azonban csak az utolsó lépcső, azaz fizetnie ekkor kell csak azoknak, akik nincsenek beoltva rendőri felszólítás ellenére sem.

A bírság összege 600 euró és 3600 euró között lehet, de ha valaki a bírság kiszabását követő két hétben beoltja magát, mentesülne annak befizetése alól. Legfeljebb 6000 euróra lehetne valakit büntetni, tehát aki ennyi pénz befizetett, azt már tovább bírságolni nem fogják, azaz lényegében pénzért kiváltotta az oltás alóli mentességét.

A vakcinát (Ausztriában csak az EMA-engedéllyel rendelkezőkkel oltanak) nem kellene maguknak beadatniuk a 18 év alattiaknak, a terhes nőknek, a covidból 180 napon belül felgyógyultaknak és az egészségügyi okból nem olthatóknak.

Jelen állás szerint a 7,4 millió 18 év felüli Ausztriában élőből 5,8 milliónak van érvényes oltási igazolványa, azaz a törvényjavaslat nagyjából 1,6 millió embert érint.