Mindmeghalunk! De addig hogyan élünk?

Jó reggelt, boldog karácsony utáni első keddet minden törzsolvasónknak és frissen megajándékozott leendő törzsolvasónknak: az év végi Gemišt-hírlevelek kicsit rendhagyóak lesznek, hogy miért, meglátjátok majd. A maiban Bakó Bea Nagy Év Végi Cikke olvasható (a tavalyi mintájára) a szokásos közép-európai híradónk mellett.

---

Chronik Mitteleuropa

Csak röviden, mert az ünnepek alatt is történtek dolgok.

Pegasusszal figyelhették meg a lengyel ellenzék kampányfőnökét

Illiberális barátainknál a karácsony alatt két izgalmas sztori is felröppent. Az egyik az, hogy Andrzej Duda, a többnyire a kormányzó PiS párt bábjának tartott elnök meglepetésre megvétózta azon törvénymódosítást, amely kicsavarta volna amerikai tulajdonosai kezéből a lengyel jobboldal szemét nagyon régóta szúró TVN tévécsatornát. Van, aki a TVN melletti tüntetések sikerével vagy épp Duda PiS utáni jövőjével magyarázza a lépést, mások szerint Joe Biden elnök hathatott oda, az ideológiavezérelt PiS-nek pedig be kellett látnia, vannak nála nagyobb szereplők.

A másik ügy pedig egy igazán kemény sztori: az egy ideje újra Donald Tusk által elnökölt jobbközép Polgári Platform párt 2019-es kampányfőnöke, Krzysztof Brejza állítja, a CitizenLab nevű szervezet szakértői átvizsgálták az okostelefonját, és kiderítették, hogy a ‘19-es kampány alatt azt harmincháromszor törte fel vélhetően a lengyel kormány a Pegasus nevű kémszoftverrel. Az a lengyel kormány, amely állítja: senkit nem figyel meg a Pegasusszal, és amely a vádak publikálását követően azzal vágott vissza a médiájában, hogy mindent elmond a sztoriról, hogy a Pegasust állítólagosan beazonosító CitizenLabot Soros György pénzeli. Holott igenis felvetne kérdéseket, hogy hogyan tudott a lengyel köztévé a kampányfőnök telefonjáról szóló üzeneteket mutogatni a kampányban: a pártjával a választáson mindössze 27%-ot elérni tudott Brejza ezt most már sejti. Humoros kedvében Donald Tusk is reagált az ügyre, mint írta: a PiS azt ígérte, meg fogja hallgatni az embereket, hát ezt is teszi.

Csehország a kötelező covidoltást pedzegeti

A labdát meglepetésre a nagyjából minden iránt szkeptikus államfő, a nagybeteg Miloš Zeman dobta fel karácsonyi beszédében, mint mondta, van, hogy radikális megoldásokra van szükség, most pedig ilyen a helyzet, ugyanis a covid elleni kötelező oltás bevezetése jelentené a leggyorsabb kiutat a pandémiából. Az új, jobbközép-zöld cseh kormány nem ennyire radikális, hovatovább, a 60 év fölöttieknek (azaz a covid által leginkább veszélyeztetett korcsoportnak) még az előző, Andrej Babiš vezette kormány által jövő márciustól bevezetni kívánt kötelező beoltását is levennék a napirendről, mondván senkit nem köteleznének semmire. Petr Fiala miniszterelnök így ennek megfelelően rezignáltan megköszönte, hogy az államfő is hangsúlyozta az oltás fontosságát. A cseh közmédia pedig közben megmérte, mit is gondolnak a kötelező oltásról a polgárok: 51% támogatná, 47% ellenezné, 2% pedig nem tudja, mit gondoljon róla. Az arány egyébként Magyarországon is hasonló. (BM)

Mit fog csinálni Sebastian Kurz a Szilícium-völgyben?

Az osztrák sajtó jólértesültjei már a volt kancellár és ÖVP-exelnök politikából való visszavonulásának december 2-i bejelentésekor azt tippelték, hogy a Meta (korábban: Facebook) kínálta meg a 35 éves Sebastian Kurzot egy jó állással. Pedig nem, ahogy a másik népszerű pletyka tárgya, a Peter Thiel-féle Palantir sem igaz.

Az ünnepek alatt az osztrák sajtó annyit írt mindössze, hogy Kurz február elejétől egy Szilícium-völgyi, globálisan jelenlévő cégnél vállal menedzseri feladatokat, és rendszeresen ingázik majd Bécs, San Francisco, Svájc és Németország között. Az expolitikussal kifejezetten szoros viszonyt ápoló Die Presse szerint bármelyik tőzsdei céget eleve ki lehet zárni, ilyen ugyanis a szigorú compliance szabályok miatt addig nem foglalkoztatja Kurzot, amíg ellene nyomozások vannak folyamatban. Mint írják: két opció jöhet szóba, Kurz vagy Peter Thiel PayPal-alapító vagy Eric Schmidt Google-exvezér valamelyik cégénél fog elhelyezkedni. Azaz vélhetően ő lesz a németül beszélő országok vezetőit ismerő, náluk lobbizó kijáróember, valamint lesz pár felügyelőbizottsági posztja is itt-ott. Kurz magyarázata, miszerint azért vonul vissza a közélettől, hogy több időt tölthessen a családjával (nemrég született ugyanis gyereke), tehát kamu volt. (BM)

Új Dayton? Monarchia-modell? Boszniával valamit kezdeni kell

Miközben Milorad Dodik, a (neve ellenére csak 80%-ban szerbek lakta) Boszniai Szerb Köztársaság mindenható ura, egyben Bosznia-Hercegovina szerb társállamfője a 2022-es ottani választásokra és a szerbek kisebbségi érzéseire kacsintgatva arról beszél, hogy az entitása függetleníti magát a közös intézményektől és a közös hadseregtől, az elemzők Bosznia-Hercegovina szétesését vizionálják a lépéstől (hiszen a két részből álló államszövetségből így az egyik de facto kiválna, és már csak a politikailag és demográfiailag is többséget alkotó, jó 70%-os arányú muzulmán bosnyákok által meghatározott Bosnyák-Horvát Föderáció maradna), a kevésbé tapasztalt politikusok, mint az új zöld német külügyminiszter pedig már szankciókat is kilátásba helyeztek. (Hogy egy háború miért zárható ki teljesen, arról itt olvasható egy elemzés.)

A Dodik által elérni kívánt teljes autonómia ugyanis a Bosznia-Hercegovinát életre hívó 1995-ös daytoni egyezménybe ütközik. Csakhogy Dayton az etnikai tisztogatásra rakott pecsétjével egy életképtelen államot hívott életre: mármint polgárai számára, akiket közös nyelvük, kiejtésük és megannyi szokásuk ellenére bosnyáknak, horvátnak és szerbnek sorol be, mindegyikhez külön (párhuzamos) intézményrendszert rendelve. Politikusaiknak viszont tökéletesen megfelel mindez, hiszen ha megfelelően hangszerelve játsszák etnogettóik kedvenc nacionalista szólamait, mindig újra lesznek választva, Dodik a Republika Srpska kiválását pedig már vagy tizenöt éve elő-előhúzza. Hogy most mennyire gondolja komolyan, nem nagyon látni át.

Van, aki egy tudatos, Belgrádból és Moszkvából irányított (Budapest által is támogatott) elszakadási kísérletet, van, aki egy újabb Dodik-blöfföt lát bele mindebbe. A lényeget, miszerint Dodik eleve azért tud csak ennyiszer mindenki tyúkszemére lépni és pattogni, mert Bosznia-Hercegovina a daytoni egyezmény miatt eleve nem is tudna szuverén ország lenni akkor sem, ha akarna, Erhard Busek volt osztrák jobboldali alkancellár, neves Kurz-kritikus és Közép-Európa-szakértő mondta ki egy horvát lapinterjúban. Szerinte az USA-nak és az EU-nak a mainál jelentősen nagyobb szerepet kell vállalnia egy Dayton utáni Bosznia-Hercegovina megteremtésében, mégpedig az Osztrák-Magyar Monarchia mintájára, ahol Kállay Béni kormányzóként a muzulmán kisebbséget előtérbe tolva próbált közös identitást teremteni. Ha a nemzetközi közösség nem lép, nem lesz előrelépés, így Busek, és láss csodát: tegnap este rögtön maga a bosnyák nacionalisták pártjával kitűnő kapcsolatot ápoló török elnök jelentkezett közvetítőnek a felek között, jelezve, hogy ha egyszer asztalhoz ül a nyugat, akkor azon asztalhoz lesznek szívesek odaengedni másokat is. (BM)

Egy részeg ír betört a román parlamentbe, mert azt hitte, az a hotelje

Aki látta már élőben a Ceaușescu által még a Nép Házának megálmodott gigantikus román parlamentet, tudja: Bukarest ikonikus épületét semmivel nem lehet összekeverni. Egy ír turistának mégis sikerült. Hétfő hajnali 4-kor ugyanis a román parlamentet védő csendőrök arra lettek figyelmesek, hogy egy részeg bent botorkál. Átmászott a kerítésen, felmászott a dombon, betört egy ablakot, majd bement rajta. Egy buliból tért épp haza, és azt hitte, végre megtalálta a hoteljét. Ennél jobb reklámot a bukaresti buliturizmus régen kapott, már csak azt kellene kideríteni, mit ivott az ír.

(Bukovics Martin)

---

A veszély mindig relatív – ne engedjük, hogy a szabadság is az legyen!

„Az összeurópai oltásdiktatúra elintézte, amit Orbánnak 11 év alatt nem sikerült: fideszes lettem.”

Többször elgondolkodtam rajta, hogy ezt a címet adjam ennek a cikknek, azok után, hogy Olaszországból karácsonyra hazaérve végre sem negatív tesztet, sem védettségi igazolást nem kért tőlem senki, nemhogy a határon, de akkor se, ha valahova beültem ebédelni. A hétköznapi tapasztalat szintjén a szabadság földje lett a lenézett félautoriter Magyarország némely fejlett, magát liberálisnak gondoló nyugati országhoz képest. Ráadásul miközben az ellenzéki oldalon nyíltan beszélnek arról, hogy kormányra kerülésük esetén nem idegenkednének a kötelező oltás bevezetésétől, Orbán kiáll és bemondja a sajtótájékoztatón, hogy a magyarok gyomra a kötelező oltást nem venné be, a negyedik, ötödik, sokadik boostert meg már személyesen az övé sem.

Első dühöm után persze letettem a fenti címről és a benne lévő állásfoglalásról is. Nemcsak azért, mert Orbán bármit hazudhat most, hogy aztán pont az ellenkezőjét tegye a választás után, hanem azért is, mert nem felejtettem el, hogy ettől még az oltásapartheid esetében – még ha mai szemmel óvodás tempóban is, „csupán” a kultúra, sport és szocializáció tereiből kirekesztve a be nem oltottakat – Orbán járt elöl a rossz példával Európának, nem is beszélve a munkavállalóknak előírható kötelező oltásról és az oltatlanok ellen a migránskampány óta nem látott mélységben hergelő kék hátterű kormánypropagandáról.

Az év végén azonban nem is szavazási dilemmákról akarok értekezni, hanem arról, hogy mennyire kilátástalannak tűnik, hogy két év covidpara után jövőre végre visszatérjünk az eddig megszokott normalitásba, hiába ígérték, hogy ez lesz, miután itt az oltás. Azonban látva, hogy egyes kifejezetten magas, 70-80 százalék körüli átoltottsági aránnyal bíró országok most szigorúbb korlátozásokat vezetnek be, mint amikor nem volt még oltás, félő, hogy az eljövendő új normalitásban már sem a szabadság, sem az egyenlőség nem lesz többé feltétel nélküli.