Milyen Márki-Zay Péter, amikor nem veszi a kamera?
Rendhagyó hírlevél a mai: egyetlen anyagból áll csak. Ilyen még nem volt nálunk, dehát ki kísérletezzen, ha nem mi? A téma az előválasztás nyertese, Márki-Zay Péter.
„Márki-Zay Péter pont jó helyen van Vásárhelyen, és annyira esélytelen, hogy nem tárgyaljuk itt.” (Tóta W. Árpád, a HVG publicistája, 2021. szeptember 24.)
A mozgalmár. Lukácsi Katalin 2017-ben azzal lett híres, hogy kilépett a KDNP-ből: akkoriban rengeteg interjút adott arról, hogy mi nem tetszik neki a létező jobboldalban. A kormányellenes lendület egészen odáig sodorta, hogy a korábban a Magyar Nemzet véleményrovatát szerkesztő Pápay György filozófus-publicistával közösen létrehozták a Viszlát kétharmad mozgalmat annak érdekében, hogy ha már az ellenzéki pártok nem voltak hajlandóak a koordinációra, civilként elkezdjék kiválasztani és a választók figyelmébe ajánlani a legesélyesebb 2018-as ellenzéki jelölteket az egyéni választókerületekben. Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi győzelmét követően fel is karolta az ötletet – és láss csodát, Lukácsi ma a Mindenki Magyarországi Mozgalom elnökségi tagja, ahogy ő fogalmaz, mindenese.
A barát. Molnár Róbert a magyar-szerb-román hármashatáron fekvő falu, Kübekháza polgármestere, Torgyán József kisgazdavezér egykori jobbkeze. Aki követte a vasárnap esti MZP-eredményvárót, látta, Molnár végig hódmezővásárhelyi kollégája mellett volt onnantól kezdve, hogy már a kocsiból is együtt szálltak ki. Az FKGP-elnök melletti tapasztalatait könyvben és a Friderikusz-showban is bőven kifejtő Molnár már Márki-Zay 2018-as hódmezővásárhelyi kampányából kivette a részét, és jogi-szervezési feladatokat vitt – mindezt úgy, hogy csak egy kicsivel azelőtt ismerkedtek össze. Márki-Zay miniszterelnök-jelölti kampányában a hozzá hasonlóan konzervatív és keresztény értékrendű, az Amerika iránti rajongást is osztó – a kübekházi polgármester, akkor még FKGP-s politikus az 1996-os Clinton vs. Dole-kampányt a helyszínen tanulmányozta a republikánus oldalról – Molnár a tavaly őszi kezdetek óta részt vesz sokat látott tapasztalt rókaként. Szürke eminenciás? „Nehogy ilyeneket írjál rólam, egy vagyok a többi közül” – hárít Molnár.
A profi. Márki-Zaynak klasszikus értelemben vett kampányfőnöke (eddig?) nem volt. Aki azonban részt vett a rendezvényein vagy élő videókon nézte őket, annak feltűnhetett, hogy a porondmester és hangulatfelelős egy mindig rendkívül jókedvű férfi, aki kifogástalan amerikai kiejtéssel buzdít mindenkit a politikus Facebookjának, Instagramjának és Twitterjének követésére. Vasárnap esti győzelmi beszédében – érdemes végignézni, főleg amilyen fejeket Tóth Bertalan MSZP-elnök és Karácsony Gergely néha vágnak – Márki-Zay úgy mutatta őt be: az ember, akinek a kampány sikerét köszönheti, az ember, aki Floridából, a 150 dolláros órabéres állásából költözött haza, hogy őt segítse. Ő Gurzó Ákos: korábban újságíró, jó pár éve már kommunikációs szakember. Persze aki egyszer írt újságot, az ezt megunni soha nem fogja, erre a legjobb példa mi magunk vagyunk; Gurzó a Magyar Hangot nemcsak az amerikai elnökválasztás alatt, de még idén tavasszal is tudósította az USA-ból. Forrásaink szerint ő állt a legközelebb ahhoz, amit úgy szoktak hívni: kampányfőnök.
A szemlélő. „Nézze, Kristóf…” – vasárnapi sajtótájékoztatóján így kezdte válaszát a friss miniszterelnök-jelölt az első újságírói kérdésre. Viszonylag ritka ez a kitüntető figyelem egy politikus részéről, de megvan ennek az oka. Az októberig az épp metamorfózison áteső Azonnalinál, most már a HVG-nél dolgozó Tarnay Kristóf Ábel mondhatni megfogta az Isten lábát azzal, hogy Márki-Zay Péter nyerte az előválasztás második körét. A fiatal újságíró 2020 első felében az akkor frissen indított, a hódmezővásárhelyi önkormányzat médiacége által kiadott Hódpress.hu portál főszerkesztője volt – ha valaki, ő külső szemlélőként egészen közelről látta, milyen az, amikor Márki-Zay Péter vezet valamit, noha szoros munkakapcsolatban a többiekkel ellentétben nem volt vele. Miközben a magyar médiaelit egészen az elmúlt hétig se nem értette, se nem nagyon akart foglalkozni a Márki-Zay-jelenséggel, sőt egy kicsit talán még le is nézte azt, Tarnay tele van jobbnál jobb MZP-s sztorikkal.
Őket kérdeztük arról, milyen ember is Magyarország talán következő miniszterelnöke.
Tiszta otthon, rendes ház
„Más volt, mint amire számítottam”
– meséli Lukácsi első, már a 2018-as hódmezővásárhelyi győzelem, de még az országgyűlési választás előtti találkozásukról. „Egy teljesen közvetlen ember, aki annak ellenére, hogy csak pár hete vett rész a közéletben, óriási elánnal és lendülettel vetette bele magát, mint aki a rendszerváltás óta küzdött volna. Ez a határozottság nagyon meglepett.” Lukácsit igazán az győzte meg, ahogyan Márki-Zay az Istenbe vetett hitéről beszélt, és hogy mennyire önreflexív: „Nincs benne kivagyiság, önteltség, viszont egyszerre van meg benne az elkötelezettség, a missziós lelkület, a vehemencia és egy állandó vívódás, hogy tényleg ez-e a jó irány.”
„Pétert három és fél éve ismertem meg. Ha hinnék a véletlenekben, azt mondanám, a véletlen folytán” – idézi fel Molnár Róbert, hogyan ismerte meg a hódmezővásárhelyi polgármestert. (A teljes sztori itt olvasható, röviden: miután többen is ajánlották neki, hogy ismerkedjenek össze, egyik este látta MZP-t a tévében, tetszett neki, amit mondott, és másnap már együtt vacsoráztak.) „A szórólapos néni is tegezi, és tanácsadói is Péternek hívják. A mai politikai elitben nonkonformista, nem illik bele nemhogy a keresztény maszkot hordó gonosz kormány, de az ellenzék képébe se.”
Molnár Róbert szerint egy politikusról nem az árulja el, hogy ki ő valójában, hogy mit prédikál a szószékről, hanem hogy milyen az élete. „Mit láttam náluk otthon? Rend van, tisztaság van, szeretet van. Felícia mint egy tyúkanyó, úgy kezeli a hét gyereküket, Péter hazaér fáradtan, le tud ülni a terített asztalhoz, beszélgetnek egymással, megnézi a gyerekek leckéjét, megsimogatja a fejüket. Egyszerű, puritán életet élnek.
A felesége az Aldiban vette neki az inget. Egy tizenhét éves Volvóval jártak eddig, azt most cserélték le, mert már drágább volt a szervizelés, mint az új autó.”
Molnár azt mondja, ő pont ezen dolgok miatt áll ki mellszéllességgel Márki-Zay mellett, akkor is, ha esetleg nem ért vele valamiben egyet – és ezért kérte meg a polgármester családját is arra, hogy a vasárnapi győzelmi beszéd alatt álljanak végig a családfő mögött a színpadon, többezer ember előtt:
„Alig bírtuk felcibálni őket a színpadra. Nincsenek hozzászokva ehhez. Úgy volt, hogy Felícia végigkísér minket az utolsó héten, minden meg volt beszélve, hogy ki vigyáz rájuk, hogy ott a tesó, de Miskolcról muszáj volt hazamennie, mert a legkisebb gyereknek hiányzott az anyja. Egy politikus elrejtheti a családját, de családi háttér nélkül nem tud hitelesen politizálni. Fontos, hogy lássa, kik állnak mögötte, és tudjon nekik köszönetet mondani. És fontos, hogy a választók lássák: a kedves, tisztességes embernek kedves, tisztességes családja van.”
„Napi három óra alvás körülbelül, ebéd a mekiben, KFC-ben” – mondja sokatmondóan Molnár, hogy miről mond le még a családján túl az, aki egy előválasztási, majd egy rendes választási kampányt is végig akar csinálni jelöltként.
Ezt egészíti ki Lukácsi Katalin, hozzátéve, ő nem annyira bejáratos mozgalma elnökéhez, mint Molnár, eleve messze is lakik tőle, de elnökségi tagként látja azért a dolgokat: „Nem az a pacsirtatípus. Nem kávézik soha, és futással sem indít, csak szépen lassan beindul a napja. Ha elfárad, kólát iszik, soha nem cukormenteset. Mostanában viszont alig tud aludni, éjszakába menően küld leveleket. Hat hónap áll még előttünk a kampányban, mondtuk már neki, hogy ez így nem lesz jó, de láthatóan pörögtek a gondolatai. A szervezeti levelezésben is nagyon gyakori, hogy Márki-Zay Péter éjjel egykor szólal csak meg.” Mint mondta, eleve kevesen vannak, így a kampány legvégéig maga a jelölt is végig részt vett a technikai-operatív munkában, ha kellett, mikromenedzselt is az utolsó pillanatban a kapcsolati hálóját felhasználva.
Márki-Zay Péter és a média
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje első blikkre annyira sugárzik a magabiztosságtól, hogy ha valami biztosan nem érdekli, akkor az az, hogy a médiában mit írnak és gondolnak róla. Valóban így van ez?
„A legelső támadásokat, amiket kapott, nagyon nehezen viselte el. Ezeket szokni kell, és se pro, se kontra nem befolyásolhatják őt, ebben rendíthetetlennek kell lennie” – avat be minket Molnár Róbert a kezdetekbe. Mára rendkívül ütésállónak tartja: „Nem lehet mondani, hogy egy-két nemtelen támadás ne viselné meg. Ez nem egy kellemes dolog, ehhez gyakorlatra van szükség.”
A kampány kommunikációját vezető Gurzó Ákos elmondta: mivel se médiájuk, se pénzük nem volt – mindössze 20-30 millió forintba került az elmúlt fél év kampánya –, ezért az előválasztás előtt és alatt úgy álltak a sajtóhoz végig, hogy mindenkinek – a Pesti TV-nek és az M1-nek is – bármikor készségesen rendelkezésére állnak, legyen az gyors nyilatkozat vagy egy interjú. Ez azért volt jó stratégia, mert eközben számos politikus kifejezetten kerülte az újságírókat, nemcsak a keményebb kérdések és alaposabb felkészültség miatt rendkívül rizikósnak ítélt Partizánt, hanem lényegében bárkit, és amikor kamerák elé álltak, csak előre megírt mondatokat mondtak –
Márki-Zay mindeközben az országjárás alatt az egyik helyszínről a másikra történő autózás alatt gyakorlatilag végignyilatkozott mindenkit, híreket és – Dobrev fizetett bannereivel ellentétben – ingyenes megjelenéseket generálva ezzel magának.
A kérdésre, hogy pontosan hogyan foglalná össze pár szóban, hogy mi az, amit a jelöltje képvisel, úgy válaszolt, hogy egy önazonos politikusról van szó: MZP ugyanolyan magánszemélyként is, mint a tévében, rádióban. Az ilyen autentikus, őszinte politikusra szerinte ki vannak éhezve az emberek.
A politikus médiához való hozzáállásáról az is árulkodik, milyen az általa vezetett város lapja. Tarnay Kristóf mesélt ennek születéséről: „Márki-Zay sajtósa hívott fel egy vidéki médiáról szóló konferencia után, hogy érdekelne-e az állás. Hódmezővásárhelyen a lap létrehozásáig csak elfogult fideszes médiumok léteztek. Márki-Zay mondta is, hogy nem az a cél az önkormányzati lap létrehozásával, hogy a fideszes propagandára propaganda legyen a válasz, kifejezett cél volt, hogy ne legyen elfogult.” A HVG-s újságíró 2020 őszén távozott a laptól, mint mondja, a Hódpress ma se agitprop.
Mindenki tudta róla Hódmezővásárhelyen, hogy országos ambíciói vannak, a városi közgyűlésen rendszeresen vitázott országos ügyekről a helyi Fidesszel, mondja Tarnay.
Szerinte a helyi Fidesz is gerjesztette az újdonsült polgármester országos ambícióit és Lázár Jánosék azért is sokat tettek, hogy Márki-Zay és a városvezetői tevékenysége az országos médiában is rendszeres téma legyen:
„Volt olyan közgyűlés, ahol a fideszes képviselő külön indítványozta egy napirendi pontról szóló szavazás korábbra hozatalát. Márki-Zay nem értette, miért, de mondta, hogy persze, hát miért ne. Erre kiderült, hogy azért volt erre szükség, mert a Hír TV helyszínen forgató stábja csak egy bizonyos időpontig ért rá.”
A HVG újságírója úgy látja, Márki-Zay ezt a kormánypárti médiafigyelmet kifejezetten próbálja meglovagolni, ezért beszél bűnöző letelepedési kötvényes migránsokról és homoszexuális kormánytagokról, a fideszes retorikát semlegesítendő.
A vele való munka egy értelmiségi vita
Megkértek, állítsak már össze nekik egy prezentációt arról, hogy mit lehetne hasznosítani a Trump vs Biden küzdelemből itthon – meséli a kezdetekről a kvázi-kampányfőnök Gurzó Ákos, aki az amerikai elnökválasztás után tudósította még tavasszal a Magyar Hangot. „Elkezdtünk beszélgetni, majd pár beszélgetést követően rájöttünk arra, hogy többet tudnék segíteni annál, mintsem hogy egy prezentációt összeállítsak. Ekkor úgy döntöttünk, hogy elvállalom a brand-, marketing és kommunikációs vezetői tisztséget a kampányban, távmunkában dolgoztam a csapattal.”
Hamar rádöbbent: ez tényleg egy komoly esélyekkel bíró kampány lesz,
ezért hazaköltözött. MZP-t komoly színfoltként jellemzi, de nem azért jött haza, mert rajongó lett volna, hanem mert még soha nem csinált politikai kommunikációt, és vonzotta a szakmai kihívás – hozzá fűződik nemcsak a korrupcióellenes kék szalag, de a „Csak felfelé” szlogenesítése is. Nem bánta meg: „Péter mindig meggyőzhető. A vele való munka olyan, mint egy értelmiségi vita: mindenki elmondja a saját álláspontját, az érvelési folyamat végén pedig a győztes álláspontot teszi magáévá a csapat.”
Egy, az újságírókra partnerként tekintő önkormányzat mindig kitűnő információforrás a média számára: Tarnay Kristóf a hódpresses főszerkesztősége alatt rengeteget beszélgetett a polgármesterrel. Két háromnegyedórás vitája is Márki-Zayjal arról, hogy biztos szükséges-e – ahogy azt a polgármester mondta – „priorizálni” az LMBT-témát a helyi médiában. „Szeret sokat beszélni. Én utána az érveimet egy publiban is megírtam, majd rendszeresen, havi egy ilyen cikket írtam, ezt rám is hagyták” – idézi fel Tarnay, hozzátéve, hogy a vallásos konzervatív politikus – amellett, hogy katolikusként van véleménye a témáról – a szekuláris állam híve, és kifejezetten kiáll amellett, hogy az állam lehetővé tegye a meleg párok házasságát: „Örülök, hogy etéren volt egy pozitív fordulata: korábban nem akart erről kommunikálni egyáltalán, ma pedig már egyetért az LMBT-emberek jogegyenlőségével, csak eddig félt attól, hogy ez szavazatokat vihet el. Ott valaki rá tudott hatni, hogy lássa, ebbe az érzelmektől fűtött identitáspolitikai sztoriba érdemes beleállni.”
A Mindenki Magyarországa Mozgalom hatfős elnöksége – ami eredetileg hétfős, de Magyar György szünetelteti a tagságát, mivel ő az előválasztás egyik fő lebonyolítója – is hasonlóan működik, meséli Lukácsi Katalin: „Több esetben is leszavaztuk már. Nem tartja számon, ha ellene szavaztál vagy kritizálod, lepereg róla, hiúságnak a jelét én még benne nem láttam, sőt, megbecsüli és élvezi, ha valakivel vitatkozhat – igaz, a saját álláspontját rendkívüli elánnal képviseli.”
Gurzó Ákosnak épp emiatt neki rendkívül furcsa volt látni az előválasztás második fordulója előtt azt a főleg a Demokratikus Koalíció felől jövő, az ellenzéki/független sajtóban is megjelent negatív kommunikációt, miszerint Márki-Zay trumpi-orbáni autoriter vonásokkal rendelkezne. Az MMM egy másik elnökségi tagja, Kész Zoltán a Válasz Online-nak érzékeltette, hogy mindez mennyiben lehet mégis igaz: „Péter sok embert meghallgat, de mindig a saját döntése, mennyit fogad meg a tanácsukból. Mindig szűr, de a végén mindig az van, amit ő akar.”
Azt is megtudtuk Lukácsitól, mire használja Márki-Zay a médiaszereplésein is mindig nála lévő nagy kék mappát. „Ha beszél valakivel, és annak van egy értékes gondolata, ebbe azt leírja. Mémmé is vált már nálunk a kérdés:
mondtál-e ma már olyat, ami bekerült Péter kék mappájába?”
Addig lesz erőnk, amíg igazat mondunk
Márki-Zay Péterről köztudott, hogy hívő katolikus – az előválasztás második fordulójának kampányában a DK-s üzenetek részben arról is szóltak, hogy szükség van-e tizenegy évnyi orbáni kereszténydemokrácia után még négyre. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy mindez hogyan nyilvánul meg nála azon túl, hogy személyes meggyőződésének védelmében néha az egyházi tanítást hozza fel a politikus, és rendszeresen járt misére, nemcsak politikusként, már azelőtt is.
A vasárnap délelőtti misét mindig be kellett tervezni az országjárások kampányeseményeinek szervezésekor a naptárban,
és akad olyan is, hogy Márki-Zay egy döntés meghozatala előtt imádkozik, idézi fel Lukácsi Katalin, aki szerint eleve a teljes politikusi működését áthatja a vallásossága, ami abban is megmutatkozik, hogy senkire sem akarja ráerőltetni a hitét, és az politikai programjában sem jelenik meg, ez nem a KDNP. Elég sokszor random kontextusban is a Jóistenre hivatkozott, például egy iskola használati jogánál – meséli nevetve az újságíró Tarnay Kristóf. (Konkrétan a reformátusokkal volt konfliktusa MZP-nek egy iskolaépület ügyében, ott próbálta így csillapítani a kedélyeket.)
„Nem bibliai idézetek mondásával éli meg a vallásosságát, ezt természetes módon éli meg, hiszen ebbe született bele, ebben szocializálódott. Az értékeket tartja nagyon fontosnak, az őszinteséget különösen. Azt, hogy nem hazudhat soha senkinek, rendkívül komolyan gondolja” – magyarázza Gurzó Ákos.
Molnár Róbert azt mondja, épp ez az őszinteség adja MZP politikai erejét: „Most, hogy együtt nyomtunk végig a kampányhajrában 4000 kilométert, rengeteget volt időnk beszélgetni. Nagyon szíven ütött, amikor azt mondta: addig lesz erőnk, amíg igazat mondunk. Lehet, hogy csetlik-botlik sokszor, de tud bocsánatot kérni és megalázkodni – ez ma a politikából teljesen hiányzik.”
Lukácsi Katalin szerint a hit által radikálisabbak, vehemensebbek tudnak lenni a kormány kritikájában, az ugyanis plusz bizonyosságot ad nekik: éppen ezért úgy látja, a kormánykritikus keresztények tudnak a leginkább szenvedélyesen ellenzékinek lenni a vallási indíttatás miatt, ami „kötelességgé emeli az ellenzékiséget” – azt ugyanakkor elismeri, hogy ez sokak szemében akár zavaró is lehet.
Mi jön most?
Míg vannak olyan kampányszakemberek, akik szerint Márki-Zay sikerének titka nem volt túl bonyolult – ott volt jelen erősebben, ahol a hagyományos médiában nem, vagy csak nehezen elérhető fiatalok: a YouTube-on –, Gurzó Ákos ezt némileg árnyalná: az, hogy a nemcsak a többi jelölt költéséhez, hanem eleve bármilyen marketingkampányhoz képest rendkívül szűkös, 20-30 millió forintnyi, kisadományokból összegyűlt büdzséből ekkora sikert lehetett elérni, nem ennyire egyértelmű.
A vállalati háttérrel rendelkező, a csapatban önkéntesen dolgozó embereken, az eredmény- és megtérüléscentrikus szemléleten túl „jó volt a termék” is, azaz maga Márki-Zay Péter miniszterelnökjelölt-jelölt. „Már maga a megjelenése is egy nóvum volt, hozzátenni semmit nem kellett.” Mint meséli,
nagyon sok megmondóember gyűlt MZP köré az elmúlt hónapokban, akik ahhoz voltak hozzászokva, hogy a politikus azt csinálja, amit ők mondanak neki.
Nagyot csalódhattak: „Péter nem ilyen, ő egy individuum: a politikában harminc éve benne levők, a már számos pártot leamortizált, még mindig a szakmában levők, még mindig ugyanazt eladók számára ez egy új tapasztalat lehetett.”
A Márki-Zay-csapat a következő időszakban szervezetépítéssel, az elmúlt hetekben jelentkező aktivisták Kossuth-körökbe történő becsatornázásával és az ellenzéki szövetségesekkel ápolt kapcsolatok megszilárdításával fog foglalkozni – minden eddiginél nagyobb hazai és nemzetközi figyelem mellett, kiegészülve az ellenzéki pártokkal, elvégre a kampány közös lesz. Finoman fogalmazva is szoknia kell egymást az ellenzékváltóknak és a leváltani óhajtottaknak: Márki-Zayt eddig nem engedte oda a hat ellenzéki párt a tárgyalóasztalhoz – most már tőle függ a sorsuk.
A fideszes Halálcsillagból pedig már elindultak az első lövések, olyasmi dicséretnek, mint 2018-ban a Sajtóklubban, amikor a friss hódmezővásárhelyi nyertest a Fideszre igencsak veszélyesnek értékelte a kormánypárti sajtóelit, nincs helye. Amerikai karrierje miatt a Márki-Zay-csapatban arra számítanak,
a 2022-es választásokra már hónapok óta külső beavatkozást vizionáló Fidesz-média amerikai ügynöknek próbálja majd beállítani jelöltjüket.
„Pedig tényleg ügynök volt” – mondja Molnár Róbert: „Telefonokkal házalt, egy ideig ezt csinálta ott kint. Nagyon utálta, 95 százalékban sikertelen volt, de azt mondta, abból a szempontból jó volt, hogy legalább megtanulta a nyelvet.”
Tetszett a cikk? Fizess elő egy ismerősödnek, barátodnak is, hátha neki is bejön!
Hogy tetszik a Gemišt? Itt elmondhatod, kíváncsiak vagyunk nagyon!