Mi lesz, ha nincs beoltva a Mikulás?
Ajándékozz karácsonyra éves Gemišt-előfizetést!
Ez amellett, hogy 100 százalékosan kézműves és igényes ajándék, hetente kétszer biztosan a megajándékozott eszébe juttatja majd, hogy magyarul is van mit olvasni.
Köszönhetően a Substack kiváló rendszerének, ütemezni is tudod az ajándékot, azaz
a megajándékozottnak onnantól kezdődik csak az előfizetése, amikorra te azt beállítod: vagyis praktikusan azt követően, hogy karácsonykor megajándékoztad.
Ez azért fontos, mert a rendszer az ajándékelőfizetés élesedésekor e-mailt küld a megajándékozottnak: nyilván hülyén néz ki, ha te ezt rakod szenteste a karácsonyfa alá, ő meg már december 18-án este látta a mailt, hogy kapott egy ilyet.
Ha viszont beállítod mondjuk december 25-ét, akkor nincs az a szentestei aszúmennyiség, amitől ne tudná, hogy másnaptól kezdve mennyire jó lesz neki!
Kattints itt lent a Give a gift subscription (adj ajándékelőfizetést) gombra!
Ha ez megvan, írd be a megajándékozott e-mailcímét, és ha gondolod, írj neki egy üzenetet, hogy mi ez az egész: ezt akkor fogja majd megkapni, amikor…
… a Schedule for later (időzítés későbbre) gombra kattintva te ezt beállítod.
Ezt követően írd be a bankkártyaadataidat, majd a kék gombra kattintva fizess!
Ha szeretnéd, készítünk neked egy üdvözlőlapot, amit majd ki tudsz nyomtatni: ha kérsz egy ilyet, írj nekünk a gemisthu@protonmail.com mailcímre!
Ha pedig nem egyéves előfizetést szeretnél adni, hanem mondjuk 3 vagy 6 hónapot csak, írj nekünk egy mailt, és találunk erre is megoldást.
Miért mondott igent a védettség alapú diszkriminációra Svájc, és mi következik most mindebből? Techet Péter megfejti.
Bakó Bea kielemzi a hónap legviccesebb ítéletét, amelyben az Európai Bíróság egyetértett a magyar legfőbb ügyésszel, Polt Péterrel, majd jól elmeszelte.
És itt a szokásos közép-európai hírpótló híradónk is, benne a Mikulással!
Chronik Mitteleuropa
Dolgok, amikről máshol úgysem írnának.
Szerbiában akkor lesz csak népszavazás, ha fizetnek érte
Az államot ellenőrző civilek és újságírók bürokratikus akadályokkal és mindenféle költségek rájuk traktálásával való szívatása Magyarországon már ismert gyakorlat, ám Szerbia új szintre emelte, hogy hogyan lehet még egy kicsit elvenni a civil kezdeményezések elindítóitól a kedvüket. A népszavazási törvény módosításával ugyanis mostantól aláírásonként 40 dinárba (125 forintba) fog kerülni azok hitelesítése. Azaz aki népszavazást szeretne és ehhez gyűjt támogató aláírásokat, maga kell fizesse azt, amire az adófizetők pénzét szokás máshol költeni: hogy az állam elvégezze a dolgát. (A Momentum által szervezett Nolimpia-kampány 266 151 aláírásának hitelesítése ezen az árfolyamon 33 millió forintba került volna, igaz, Szerbiában 30 ezer aláírás már egy országos népszavazás kiírásához is elég, a szervezőknek mindez kb. 10 ezer euróba, nagyjából 3,75 millió forintjába fájna.)
Az intézkedés egyik olvasata az, hogy tessék komolyan venni a népszavazás Szerbiában egyébként 2006 óta nem használt intézményét, és csak olyan kérdést/témát az emberek elé bocsátani, amit komolyan is gondolnak, erre ugyanis tíz-húsz ember össze tud azért dobni ennyi pénzt. A másik olvasat viszont az, hogy azután, hogy fizetni kell az aláírások hitelesítéséért, már csak oligarchák és politikai pártok tematizálhatják a közéletet. Újdonság az is, hogy az eddigi 50 százalékos érvényességi küszöböt eltörölték, így ha csak hárman mennek el egy referendumra, az érvényes lesz: ettől azt várják, hogy a jövőben több népszavazást tarthassanak.
A kormánypárti politikusok közvetlen demokráciát és balkáni Svájcot emlegetnek. A népszavazási törvény mellett a járványkezeléssel, a védettségen alapuló diszkriminációval és egy új, a kormányzat számára fontos beruházásoknak gyakorlatilag a magántulajdonnal szemben zöld utat adó kisajátítási törvénnyel és azzal összefüggésben egy minden eddiginél nagyobb, a bosnyák határra, a Drina folyó közelébe, a Jadar völgyébe tervezett lítiumbánya jövőbeli megnyitásával elégedetlen emberek, köztük ellenzéki aktivisták és politikusok hétvégén órákon át lezárva tartottak egy autópályát, több hidat és számos belvárosi csomópontot Belgrádban, Újvidéken, Užicében, Čačakban, Versecen és Kragujevacban, akadt, hogy traktorokkal.
A szerb rendőrség részéről ezúttal alig, de volt erőszakos beavatkozás, Szabácson azonban kormányközeli huligánok a rendőrök hirtelen visszavonulását követően kiszálltak a helyszínre, és botokkal kezdték el verni a védtelen embereket. Az áprilisi választásokra, a valamennyire összefogott és közös listán indulni akaró ellenzék ellen készülő Vučić elnök mindeközben egy belgrádi arénában tisztújítást tartott a pártjában (hogy soknak tűnjön a tömeg, statisztikákat is hozatott), és közölte, a tüntetőkkel szemben a normális Szerbia ott, a stadionban van. A lítiumbányát nagyjából egy gigantikus kőolajlelőhelyként kezelő, így annak rendkívüli fontosságot tulajdonító Vučić tudja: hiába a tüntetések és hiába írják a 40 évre tervezett lítiumbánya brutális környezetszennyező hatásairól a cikkeiket a nyugati lapok, az sokkal erősebb ütőkártya a kezében, hogy a bányát megnyitni akaró Rio Tinto brit-ausztrál vállalat többek közt a német autóiparnak akar lítiumot szállítani, ahogy az is, hogy ha megnyitják, az nagyjából 1 százalékkal növeli majd a szerb GDP-t. És azt is tudja, hogyan táncolhat vissza, ha forróvá válna hirtelen alatta a talaj: vasárnap este egy interjúban ugyanis azt mondta, a kisajátítási törvényt még nem írta alá. (BM)
A vajdasági magyarokon sem fog múlni a 2022-es választás
Van nagyjából 150-170 ezer vajdasági magyar (kettős) állampolgár, de közülük csak 63 ezren regisztráltak eddig a 2022-es magyarországi választáson való részvételre. A magyar és a szerb állampárttal is kitűnő kapcsolatot ápoló Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ezért közölte: aktivistáik december első heteiben terepre mennek, és végigtalpalják a Vajdaságot, hogy a lehető legtöbb embert regisztráljanak a 2022-es választásra. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis csak regisztráció után, levélszavazatban voksolhatnak, ott is csak pártlistára: a terep végigjárásával a Fidesznek valószínűleg egy csomó plusz voksa, a rendre a Fidesznek kampányoló VMSZ-nek pedig kitűnően aktualizált adatbázisa lesz majd, amit a 2022-es szerbiai választási szuperévben is hasznosíthat.
Nincsenek ezzel egyedül. Kelemen Hunor, az erdélyi RMDSZ elnöke a Fidesz kongresszusán közölte pár napja: nem rajtuk fog múlni Orbánék 2022-es sikere. Az RMDSZ-hez köthető portálokon már hetek óta kint van a regisztrációra való felhívás, amelyiken pedig nem, attól megvonták a támogatást és épp a túlélésért küzd. (BM)
Külön járványügyi szabályokat hoztak Ausztriában a Mikulásokra
Ez nem vicc, a múlt héten született fiával otthon levő Sebastian Kurzot váltó jobbközép-zöld Schallenberg-kormány és nyomában az egyház kitalálta, hogy idén
a családoknak előre le kell foglalniuk maguknak a szolgáltatást és arról írásos visszaigazolást kell kapjanak, így az munkavégzésként kivételt képez a covidszabályok alól. Ez tartományi hatáskör, de a kormány azt javasolja, hogy iskolákba, óvodákba ne mehessen idén a Nikolo, csak házhoz.
Az oltott és covidból felgyógyult Mikulások és legfeljebb két kísérőjük (egy krampusz és egy angyal mondjuk) maszk nélkül, a csak (negatív eredménnyel) teszteltek FFP2-maszkban mehetnek oda a gyerekekhez,
de amíg az autójukban mennek háztól házhoz, FFP2-maszkot kell hordjanak függetlenül attól, hogy amúgy miféle védettségi igazolásuk van.
A Mikulás, a családtagok és a gyerekek között legalább 2 méter távolságot kell tartani, és az egész rituálét csak kint, az udvaron szabad megtartani úgy, hogy a Mikulást és társait leszámítva mindenki FFP2-maszkban kell mindezt végignézze. (Itt egyébként eltér a szövetségi szabály a salzburgitól: a kormány szerint akár beltéren is lehet mikulásozni, és maszk se kell a gyerekekre, a salzburgiak ennél jelentősen szigorúbban veszik ezt.)
A rokonokat, szomszédokat, a gyerekek barátait tilos áthívni a Mikuláshoz, az ugyanis már rendezvénynek minősülne, azt pedig még a fenti szabályok betartásával is tilos tartani.
Ausztriában december 12-ig fog tartani a mindenkire vonatkozó lockdown, a kormány célja most az, hogy a karácsonyt ne vegyék el az emberektől, jelentsen ez bármit. A horvát államfő az osztrák intézkedéseket az emberek terrorizálásának nevezte. (BM)
Négy éve vette meg a magyar állam, még mindig rohad
Mármint a szecesszió egyik legszebb partiumi példája, a szatmárnémeti főtéren álló Pannónia-szálló. (Románul Dacia.) Pár éve még teljes pompájában tündökölt, ami azt jelentette, hogy a már az 1901-ben megkezdett építés előtt szándékosan magyarosnak tervezett kerámiadíszek látszottak, ahogy az omladozó falak és a Hotel Dacia felirat is. Egy ideje tettek elé egy jó nagy paravánt, hogy még kívülről se látszódjon semmi: nem csodálom, tényleg szégyellnivaló, hogy egy ilyen épületet ennyire lerohasztanak. Az Átlátszó Erdély most kapott jónéhány képet az épület belsejéről, ezalapján a négy éve magyar állami kézbe került ingatlanon csak állagmegóvó munkákat végeznek, az épületbelső pedig kritikus állapotban van, több helyütt is kezdi elveszteni szecessziós jellegét. A tervük most az, hogy jövőre elkezdik a felújítást, két és fél éven át dolgoznának vele, és egy négycsillagos hotel lenne a végeredmény, ami rengeteg kérdést vet fel eleve, de az erdélyi kollégák találtak egy még jobbat: mi lesz a felújítással, ha a Fidesz nem nyer jövőre a választáson? (BM)
Most akkor Svájcra a járványszkeptikusok vagy a korlátozások támogatói hivatkozhatnak pozitív példaként?
Svájc ma a világ egyetlen országa, ahol fél éven belül másodjára mondhattak véleményt a polgárok a kínai koronavírus miatt 2020 tavaszán bevezetett rendkívüli intézkedésekről. Mielőtt a járványügyi szigor ellenfelei rögtön felemelnék az alpesi állam lobogóját, ki kell ábrándítanunk őket az eredményt illetően: a svájciak nyáron és most vasárnap is nagy többséggel mondtak igent a kormányzat által javasolt tervekre.
De ha valaki szerint ezzel Svájc a járványügyi szigor paradicsoma lett, azt is szögezzük le: az első népszavazás tétje igazából az állami pénzügyi segélyprogram volt, a második után pedig egyetlen korlátozás vált lehetővé: jöhetnek az oltási igazolványok.
Első népszavazás: maradhat az állami segítség
Amikor megjelent a vírus Svájcban is, a berni kormány élve az alkotmány adta lehetőséggel rendkívüli állapotot vezetett be, amelynek értelmében a szövetségi kormány (az ún. Szövetségi Tanács) rendeleteket bocsáthatott ki a parlament jóváhagyása nélkül is. Ezen rendeleteket aztán a svájci parlament 2020. szeptember 25-én törvényi rangra emelte. Alapvetően ez csak a kereteket teremtette meg az esetleges intézkedésekhez, azaz a törvény nem szólt lockdownról vagy hasonló korlátozásokról. Ezek egy részét elrendelni amúgy is csak a kantonok jogosultak.
Természetesen Tell Vilmos népének már ez is sok volt, azaz azonnal megindult az aláírásgyűjtés a törvény ellen – tehát egy népszavazásért.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.