Kamuzik Gulyás Gergely, igenis le kellene tartóztatni Putyint Magyarországon

Vlagyimir Putyin orosz elnök a budapesti parlament erkélyén Orbán Viktor magyar miniszterelnök társaságában. Fotó: OV / Fb

Magyarországon nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma nincs kihirdetve Magyarországon – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón, hozzátéve azt is, hogy azért nincs a statútum kihirdetve, mert alkotmányellenes lenne. Ezt persze lehet a kormány újabb oroszbarát gesztusának is értelmezni, és ízlésbeli kérdésektől függetlenül is nehezen vitatható, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (angol rövidítéssel ICC) által Putyin ellen kiadott elfogatóparancsnak inkább csak szimbolikus jelentősége van.

Az elején nézzük röviden, miről is szól az ICC statútuma: az általános hatáskörű nemzetközi büntetőbíróság (amely tehát nem azonos a térségünkben leginkább ismert speciális, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására létrehozott ICTY-vel) létrehozásáról 1998-ban állapodtak meg, és 2002-ben jött létre, miután a szükséges minimális számú (hatvan) aláíró állam (köztük Magyarország) ratifikálta az erről szóló egyezményt. Az ICC hatásköre „a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekményekre” korlátozódik: a népirtás, a polgári lakosság ellen elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények (mint gyilkosság, kínvallatás, deportálás, szexuális erőszak, stb), háborús bűncselekmények tartoznak ide. Az egyezményt számos ország nem ratifikálta: például Oroszország, Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok sem.

Ennyit elöljáróban, most pedig lássuk, hazudik-e Gulyás Gergely, azaz (1) tényleg nem tartóztathatnák le ez alapján Magyarországon Putyint és (2) tényleg nincs-e az ICC statútuma kihirdetve Magyarországon?

Az első kérdésre a válasz: hazudik. A másodikra: csak részben hazudik.

Az valóban igaz, hogy az ICC statútuma nincs kihirdetve Magyarországon, vagyis nincs külön törvény a nemzetközi szerződés hivatalos magyar szövegével. Ez meglehetősen szokatlan, de ettől még nem jelenti azt, hogy Magyarország a statútumot ne ratifikálta volna, azaz Magyarországon ne lehetne, sőt, ne kellene Putyint az ICC elfogatóparancsa alapján letartóztatni.

Magyarország az ICC statútumát ugyanis nem törvényben, hanem egyszerűen országgyűlési határozatban erősítette meg – méghozzá az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben. Ez az országgyűlési határozat nem tartalmazza a statútum teljes szövegét, csak kijelenti a megerősítést. Azaz a statútumot Magyarország ratifikálta, Magyarországot az ICC is részes államnak tekinti: ekként pedig nem igaz, hogy Putyint nem tartóztatnák le a magyar hatóságok, ha idejönne – vagy ha így tennének, azzal nemzetközi jogi kötelezettség teljesítését mulasztanák el.

Persze könnyen lehet, hogy Gulyás mondata az oroszoknak szóló lip service mellett a jogalkalmazóknak is szólt, ha esetleg bizonytalanok lennének, hogy mit is kellene csinálni egy teljes szövegével ki nem hirdetett szerződés esetén.

Ha szokatlan is ez a fajta, egyszerű országgyűlési határozatban történő ratifikáció, az akkor hatályos alkotmány erre lehetőséget adott.

Míg a Fidesz által írt és 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény már kifejezetten rendelkezik arról, hogy a nemzetközi szerződéseket jogszabályban (azaz törvényben vagy rendeletben) kell ratifikálni, addig a régi alkotmány általánosságban annyit követelt meg, hogy a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját biztosítani kell – hogy pontosan hogyan, arról nem rendelkezett.

Hogy miért pótolandó hiányosság a statútum szövegének törvényben való kihirdetése, arról a témában elmélyedni kívánóknak Kovács Péternek, az ICC magyar bírájának a tanulmányát ajánlom. Ő korábban alkotmánybíró volt, 2014-ben pedig a Fidesz-kormány jelölte őt az ICC-be, úgyhogy liberális-globalista elhajlással talán nem vádolható. Kovács még négy évvel ezelőtt tette fel meglehetősen türelmetlenül a kérdést: mégis miért nincs még mindig a statútum szövege kihirdetve, miközben az egyezményt egyértelműen ratifikáltuk, abban részes felek vagyunk, és például a hatályos magyar büntető jogszabályok is hivatkoznak a nemzetközi büntetőbíróság alapokmányából következő kötelezettségekre.

A statútum kihirdetésével egyébként a 2001-es országgyűlési határozat óta többször is próbálkozott a parlament szocialista és fideszes kormányok alatt is, de mindig elfogadás nélkül lezárták vagy visszavonták a javaslatot. A legutóbb Trócsányi László korábbi fideszes igazságügyi miniszter nyújtotta be a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot 2016-ban, de csendben akkor is lezárták az ügyet, anélkül, hogy a törvénygyár elfogadta volna. Mindenesetre a javaslat, benne a statútum teljes magyar fordításával elolvasható a parlament honlapján. Érdekes módon a beterjesztő Trócsányinak ezek szerint nem voltak alkotmányossági aggályai, és ezeket az állítólagos aggályokat Gulyás Gergely sem fejtette ki a kormányinfón részletesen.

Kovács Péter tanulmányából azonban az derül ki, hogy

az ok, amiért rendre megfeneklik a kihirdetés, pontosan abban a rendelkezésben rejlik, amely Vlagyimir Putyint is érinti. Hogy az ICC statútum alá tartozó eljárásokban nem érvényesek a hagyományos közjogi mentességek, magyarul államfők és egyéb közjogi méltóságok sem úszhatják meg a felelősségre vonást,

emiatt pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal akadályozta volna a kihirdető törvény elfogadását. Konkrétan le is van írva a Trócsányi-féle javaslat irományösszegzőjében, hogy azért zárták le, mert a KEH „nem teljesen értett egyet” a javaslattal.

Én nem tudom, hogy mi vaj lehetett a füle mögött Áder Jánosnak, vagy akár 2001-ig visszamenő elődeinek, de talán most, hogy végre egy (agresszió tekintetében a liberálisok számára is feltehetően gyanún felül álló) nő a köztársasági elnök, igazán futhatnának az ügyben még egy kört. Főleg, hogy az ICC statútumot már rég ratifikáltuk, azaz elvileg nem ezen áll vagy bukik Putyin budapesti letartóztatása.