Jó reggelt, európai magyarok!
EP-választási gyorselemzés: Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Románia
Mutatjuk, mi történt a hétvégén a környéken. Akit mindez szóban elmondva érdekel, nézze Techet Pétert hétfő reggel a Partizánon elemezni. Jöjjenek a részletek!
Magyarország: Fidesz-dominancia és ellenzékváltás
Mik az EP-választási számok?
Fidesz 44,6% (11 mandátum), Tisza 29,7% (7 mandátum), DK-MSZP-P 8,1% (2 mandátum), Mi Hazánk 6,8% (1 mandátum), Momentum 3,7%, MKKP 3,6%, Jobbik 1%, LMP 0,9%, Második Reformkor 0,7%, Mindenki Magyarországa 0,6%, MeMo 0,4%.
Mi történt?
Erről valószínűleg rengeteg elemzés születik majd nálunk is: a lényeg az, hogy
Magyar Péterrel a választók kisöpörték végre az általuk annyira gyűlölt ellenzék túlnyomó részét. A Gyurcsány-szekta még megmaradt, a Momentum és az MKKP reménykedhet, hogy csak egy pofont kapott, az összes többi párt viszont erősen a parlamenti frakciójába és pár önkormányzati pozíciójába kell kapaszkodjon ahhoz, hogy ne csak anyagilag, hanem akár politikailag is túl tudjon élni.
A Fidesz ugyan rosszabbul szerepelt a vártnál, de semmiféle összeomlás nem volt, az európai parlamenti választást ők nyerték, mindössze egy mandátumot veszítettek.
Hozzá kell tenni azt is, hogy az eredmény EP-szempontból annyit tesz: Magyarország alaposan kiveszi a részét az Európai Parlament Giorgia Meloni tervei szerinti jobbratolásából. A két DK-st leszámítva mindegyik leendő EP-képviselő valamelyik jobboldali frakciót erősíti majd. Miután Magyar Péter a Partizánnak tegnap este gyakorlatilag megismételte Orbán főbb kijelentéseit Ukrajnát illetően, a Néppártba igyekvő tiszásokkal és a német AfD-vel szövetkezni akaró mihazánkosokkal együtt jelentősen megerősödik majd Brüsszelben az orbánista, ha úgy tetszik, békepárti álláspont – hacsak nem vált irányt a Tisza-párt alelnöke Manfred Weberék nyomására.
Mi a meglepetés?
Az önkormányzati választás hozott pár ilyet: miközben Karácsony Gergely párszáz voksnyi különbséggel le tudta győzni Vitézy Dávidot, biztos dunántúli fideszes bástyák (Mosonmagyaróvár, Zirc, Hévíz) estek el. Az ugyancsak masszívan jobboldalinak elkönyvelt Győrben óriási meglepetésre bejött az a forgatókönyv, amely egy nevető harmadiknak adta a győzelmet a Dézsi-Borkai-csatában. Azaz a Vitézy-kampánynak 250 millió forintot adó LMP-s Ungár Péter-féle helyi ellenzéki propagandaportálnál dolgozó, emellett a Momentum és az MSZP támogatta
Pintér Bence nyert, párszáz vokssal legyőzve a regnáló fideszes Dézsi Csaba Andrást, Borkai Zsoltot és a DK-s Glázer Tímeát is. Öröme nem felhőtlen: majd’ kétharmados fideszes többséggel kell megbirkóznia a győri közgyűlésben (egyéniben egy akkugyárellenes civil kivétellel fideszesek nyertek mindenhol, Pintér a paneltelepi körzetében nem tudott nyerni, a polgármester-választáson viszont megverte Dézsit annak körzetében is) – az állandó balhé garantált lesz.
Hasonló a helyzet Pécsen, ahol nyert ugyan a regnáló ellenzéki Péterffy Attila, de közgyűlési többséget nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen lesz összehozni mögötte az erős Fidesz és a Péterffyéktől levált kicsik sértett egói miatt. Budapesten Karácsonynak ugyancsak kihívás lesz kezelnie a listás választás miatt jelentősen megváltozott összetételű, immáron nem kerületi polgármesterekből álló közgyűlést: a Momentum nem jutott be oda, a Tisza párt ellenben megkerülhetetlen szereplőjévé vált a budapesti politikának, Karácsonyéknak a Kutyapárttal együtt is annyi képviselője van, mint a Fidesznek vagy Magyar Péternek. Ezekben a városokban akár új választás is jöhet, hacsak a polgármesterek nem akarnak béna kacsákként vergődni.
Németország: stabilan második AfD és a keleten megkerülhetetlenné váló új Wagenknecht-párt
Mik a számok?
CDU/CSU (kereszténydemokraták és bajor keresztényszociálisok ellenzékben) 30%, AfD (szélsőjobboldal, ellenzékben) 16%, SPD (szociáldemokrata kormánypárt) 14%, Zöldek (progresszív-zöld kormánypárt) 12%, Sahra Wagenknecht (új balos-szociálkonzervatív ellenzéki párt) 6%, FDP (jobboldali liberális kormánypárt) 5%, Linke (az NDK-s állampárt utódja, ellenzékben) 3%, Volt (páneurópai euroföderalista párt) 2,5%, Freie Wähler (agráriánus-jobbközép) 2,6%, Die Partei (balos viccpárt) 1,9%, Állatvédők 1,4%, Kalózpárt 0,5%: utóbbi már nem jut be az EP-be, a többi igen.
Mi történt?
Két jobboldali ellenzéki párt is népszerűbb lett a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció pártjainál: az Angela Merkel politikából való kiszállása óta magát a jobboldalra határozottan visszatoló kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU/CSU kapta a legtöbb szavazatot, de annyira, hogy a Scholz-kormányt alkotó pártok összesen vannak most annyira népszerűek, mint a CDU/CSU. A szélsőjobboldali AfD-n pedig nem fognak láthatóan sem a botrányok, sem a párt elleni, hónapok óta tartó tömegtüntetések, sem az, hogy a kampány utolsó heteire eltiltották a szerepléstől a listavezetőket. A párt Németország második legtámogatottabb ereje lett, talált tehát egy jó 15% körüli réteget, amely kitart mellette: vagy mert nem fogyasztja a mainstream médiát, vagy azért, mert fogyasztja és úgy véli, onnan csak igaztalan AfD-bashing árad. Az egymással kooperálni 2021 óta képtelen pártok alkotta szövetségi kormánykoalíció támogatottsága persze nem most omlott össze,
az EP-választás eredménye egy lassú, előre beárazott folyamat sokadik állomása, így ezen senki sem csodálkozik most, már csak azért sem, mert a németországi közvélemény-kutatások rendkívül megbízhatóak, kb. pont ezt jelezték előre.
Az EP-választással megjelent a német politikában egy új erő. Az NDK egykori állampártjának utódjából, a kommunista Linkéből tavaly kivált Sahra Wagenknecht balpopulista BSW pártjának ez volt az első országos választása: 6%-ot kaptak, főleg linkés és szociáldemokrata szavazókat elhódítva, de azért a CDU, a liberálisok táborában és a nemszavazók körében is halászva. Az új párt jó szereplésének európai jelentősége is van, létre akarnak ugyanis hozni az Európai Parlamentben egy új balos frakciót, ami kritikus az EU Ukrajna-politikával és mostani neoliberális irányvonalával szemben, a sajtó az olasz Öt Csillag Mozgalmat és a szlovák kormánypártot, a Robert Fico-féle Smert is szóba hozta már mint az új EP-beli Wagenknecht-frakció tagja.
Kelet-Németországra külön érdemes figyelni: itt a három kormánypárt együttes támogatottsága (SPD: 11,5%, Zöldek 6,5%, FDP 3%) az egykori NDK-ban csak a második helyre befutó CDU 21%-ának felel meg. Keleten az AfD magasan az első 27%-kal, Sahra Wagenknecht új BSW pártja pedig a maga 13%-ával nemcsak az 5% környékére zsugorodott korábbi pártját, a Linkét előzi itt, hanem az országosan kormányzó nagymúltú szociáldemokratákat is. Keleten tehát továbbra is nagy az elégedetlenség az országos, főleg nyugatnémetek alkotta konszenzussal, ill. annak látszatával szemben – az őszi keletnémet tartományi választásokon az AfD és a BSW további erősödése várható. Egy erősebb AfD pedig a BSW malmára hajtja a vizet: az AfD-n inneni világnak nemigen lesz más lehetősége arra, hogy működő, többséggel bíró tartományi kormányokat alakítsanak, csak az, hogy bevegyék Wagenknechtéket.
Mi a meglepetés?
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.