Jegyezzük meg azt a nevet, hogy grow
Olyan történt a régióban, ami csak nagyon ritkán szokott: egy alulról, ráadásul részben Magyarországról szerveződő összefogás közép-európai szinten kezd hatást kifejteni. Boros ügyről, pontosabban azon olaszrizlingről van szó, aminek a termőterületénél pontosabban semmi nem rajzolja ki a Habsburg Monarchia egykori határait: úgy néz ki, nemsokára egészen máshogy fogjuk hívni, és nem csak mi. A nagy kampányhajrában ezért most megállunk és töltünk magunknak egy pohár fehérbort, hogy egy kicsit átbeszéljük mellette, mi minden történik épp a kedvenc szőlőfajtánkkal.
Itt az olaszrizling új nemzetközi neve?
Tíz éve sem volt, amikor Balaton-környéki borászok elkezdtek új nevet keresgélni fő szőlőfajtájuknak, az olaszrizlingnek. A bajuk az volt vele, hogy se nem olasz (amiről az olaszok azt állítják, hogy dehogynem olasz az), se nem rizling (mármint nem rokona a német rajnai rizlingnek, amit a világ rieslingként ismer), illetve úgy gondolták, hogy mivel a hazai közönség alapvetően fröccsborként tekint az olaszrizlingre, egy új névvel talán könnyebb lehet magasabbra pozícionálva eladni az ebből készülő borokat.
Oris, nemes, mandola: ez lett a három befutó, győztest nem is hirdettek, mert időközben a világ elment a magyarok mellett, a szőlőfajta alapvetően annak horvát nevén vált ismertebbé, a horvátok ugyanis a náluk legtöbb területen termesztett graševinára elkezdtek komoly marketinget építeni, és a kutjevói sztártermelő, Vlado Krauthaker is elkezdte sorra kapni az érmeket a befolyásos Decanter bormagazintól.
Az olaszrizlingnek túl nagy ismertsége a régión kívül alapvetően nincs: ez nem egy világfajta. Hanem közép-európai: az elterjedése a kékfrankoséval együtt kiválóan jelzi a Habsburg Monarchia egykori határait. A bormarketing terén a többi közép- vagy kelet-európai országokhoz képest fényévekkel előrébb járó osztrákok azonban csak egyszerű borokat készítenek belőle, nem ezt emelik ki.
A Balatonnál a helyzeti előny ellenére annyiba hagyták az egészet, a fajta brandelése helyett inkább az egyes borvidékek marketingjével foglalkoztak. Az olaszrizling egyre inkább kezdett egy letűnt dolognak tűnni: folyamatosan csökken a termőterülete, pár dűlőszelektált villantáson kívül alapbornak szánták itt is, leszámítva pár szent őrültet.
Köztük az egyik Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője, aki Pécsről eleve inkább délre, az Isztriától Vajdaságig néz, olyan borvidékekre, ahol érték a helyi fajta. Egy horvát és szerb borszakíró kollégájával együtt három éve létrehozták az olaszrizling világversenyét, a GROW du Monde-ot: minden fontosabb szőlőfajtának van ma már világversenye, legyen egy az ő kedvencüknek is. Az első versenyen még alig volt magyarországi nevező, a másodikon már azért akadt, idén pedig mivel a Balaton-felvidék volt a borverseny házigazdája, a magyarok domináltak (és nem csak a balatoniak, 15 hazai borvidékről érkezett nevezés a 22-ből; a díjazottak körében is, de nem csak, a csehek, horvátok és szerbek is szépen szerepeltek, teljes lista itt). Az egyik győztes cseh pince borásza amint meghallotta a hírt, hogy nyert a bora, autóba pattant, levezetett 400 kilométert, átvette a díjat, majd ment is haza kóstoltatni.
A GROW alapvetően mozaikszó, az olaszrizling horvát/szerb (graševina/grašac), cseh/szlovák (ryzlink vlašský), magyar, ill. osztrák (welschriesling) nevéből áll össze. Pár hete már említettem itt, hogy a Rókusfalvy Pál etyeki borász, üzletember nevével futó állami bormarketing egy fillért nem áldoz erre, holott nálunk terem olaszrizlingből a legtöbb, ennek ellenére az előző évi helyszíneken a horvát és a szerb állam is nagyvonalú volt. Hiába, ahhoz túlságosan nemzetközi és alulról szerveződő a projekt. A magyar borvilág meg tud annyira értetlen és provinciális lenni, hogy a szervező Győrffynek ez a sokadik csepp legyen: a verseny után kivonult minden boros ügyből.
A borverseny hazai megrendezése így sem fürdött be, az állami támogatás elmaradása miatt Balaton-körüli borászok, ottani vállalkozók, a balatonfüredi önkormányzat és (a magyar helyszín ellenére is) egy horvát szponzor állta, és miután pár hónapja még úgy tűnt, hogy befürdik a magyarországi rendezvény, a rengeteg természetbeni felajánlás miatt sikerült végül nemcsak összehozni azt, de feleannyi pénzből is profin kihozni az előző évekhez képest. Mint Győrffy Zoltántól megtudtuk, talán pont amiatt is érezte azt mindenki a magáénak a helyiek közül, mert nem volt benne állami pénz, hanem ténylegesen alulról szerveződött minden, a helyiek szándékai és ízlése szerint.
És most jön a poén: miközben a magyarországi termelők évekkel ezelőtt még vért izzadtak egy olyan névért, amit használni lehet az exportpiacokon, Győrffyék ezt a GROW szóval tudtukon és szándékukon kívül leszállították nekik. Az angol szó (termeszteni, növekedni) és annak sokszínűséget és közép-európai kontextust megtestesítő rétegei annyira megtetszettek a balatoni borászoknak, különösen a fiatalabb termelőket összefogó Rizling Generáció borászközösségnek, hogy
kérelemmel fordultak az Agrárminisztériumhoz, hogy a nemzeti szőlőfajtajegyzékben a grow mostantól az olaszrizling szinonimája legyen, azaz használni lehessen a címkéken az eddigi fajtanév helyett.
Zöld utat kaptak, miután semmilyen ellenérv nem merült fel a balatoniak kérésével szemben. Vagyis mostantól korlátozás nélkül, bármelyik magyarországi termelő használhatja az olaszrizlingre a grow szót, akár régebbi évjáratok borainak címkéin is.
A május végi borversenyre időzítve meg is jelent a piacon az első két grow-ként jelölt olaszrizling, az egyik a balatonfüredi Zelna borászat 2023-as olasza, a másik pedig a somlói Nagy Bajuszú Jász Laci (tényleg ez a pince neve) narancsbora, ami amber grow néven fut. Barabás Barna, a Zelna borásza elmondta, az olaszrizlinggel az volt a baj, hogy nehéz volt kiolvasni és kiejteni, így nagyon lelkesek a grow kapcsán, de ők csak a külpiacokon használják majd a grow nevet, itthon marad az olaszrizling a címkéken.
Győrffy Zoltától megtudtuk: az egész Figula Mihály balatonfüredi borász ötlete volt, aki hamarosan ugyancsak grow néven hozza forgalomba az olaszait. Győrffy szerint azért működhet a grow Közép-Európa-szerte, azért fogadhatja el mindenki, mert valójában senkié, tehát simán lehet közös, mindenkié. Hogy a balatoni lelkesedés átragad-e a régióra, még kérdéses, Győrffy szerint főleg a borversenyt jövőre megrendező, magukat idén is szétnyerő cseheknek tetszett az új névötlet, de a szlovének is jól fogadták azt. Elzárkózás legfeljebb osztrák részről merült fel, akik a GROW-t balkáni, kelet-európai vircsaftnak tartják, amivel nem szívesen közösködnek.
Mint Győrffy Zoltán elmondta, ő szerb és horvát társával együtt eleve nem a borok versenyeztetése miatt hívta életre a kezdeményezést, hanem hogy az olaszrizling kerüljön a fókuszba: emiatt még az alapítóknak járó idei jogdíjról is lemondtak, csak hogy meg legyen tartva idén is a borverseny. Érdemes volt: a Balatonnál több termelő is magyar fajtaként tekintett az olaszrizlingre, most azonban hirtelen kinyílt előttük a világ. A jövő évi csehországi helyszínre azt kérték, ne csak a zsűritagoknak és borszakíróknak rendezzenek a szervezők study tourokat, de nekik, bortermelőknek is.
Vagyis az olaszrizling végre egy közös közép-európai sikersztorivá válik.
Egy Master of Wine fröccsről, grow-ról, jó termőhelyekről
Ronn Wiegand nemcsak Master of Wine-, de Master Sommelier-címmel is rendelkezik, azaz a nemzetközi borvilág legbefolyásosabb, legjobban kóstoló szereplői közé tartozik, akinek a véleményére nemcsak adnak, de sok pénzt is hajlandóak fizetni. A magyar boros életben annak ellenére is viszonylag ismeretlen, hogy Tokajban él, felesége, Prácser Hajnalka az ottani Erzsébet Pincét viszi. Ronn Wiegand erről egy portrécikkben azt mondta: neki is van abban szerepe, hogy nem annyira ismerik itthon. Békés és boldog életet szeretne, bőven elvan a versírással és az amerikai ügyfeleivel. A GROW du Monde idei versenyen mégis zsűritag volt: erről kérdeztem.
Nem szokott magyarországi felkéréseket elvállalni, a GROW-val mégis kivételt tett. Mi ennek az oka?
Nagyon érdekesen hangzott a program. Nem csak borversenyről volt szó, hanem szakmai előadásokról és sokféle, balatoni és Magyarországon kívüli országok olaszrizling-termelőitől származó borok kóstolásáról is. Természetesen tanulni is szerettem volna azoktól a hozzám hasonló vendégektől, akik közül néhányan sokkal több tapasztalattal rendelkeznek az olaszrizlinggel kapcsolatban, mint én. És persze az sem mellékes, hogy a Balaton környéke Európa egyik legszebb helye.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.