Idegesítő Trump, idegesítő szocdemek, idegesíteni akaró Dodik

Jó reggelt, ez az idei első hivatalosan is tavaszi hírlevél, még ha a busók Mohácson csak ma búcsúztatják el végleg a telet, az szerencsére olybá tűnik, már jó egy hete elment, simán lehet már akár egy vastagabb pulóverben, napsütésben, a kék ég alatt mondjuk szőlőt metszeni. A hírek követése helyett talán érdemesebb is. Akik mégis maradnának, azoknak itt vagyunk, a mai menü: hogyan reagál a trumpi külpolitikára az épp kormányalakítással elfoglalt Németország, illetve miben reménykedik Washington kapcsán a boszniai szerb vezetője. Mellé most sört adunk. Jó olvasást!

---

Idegesítő Trump, idegesítő szociáldemokraták: a leendő német kancellár egyszerre két fronton is helyt kell álljon

Egy héttel a németországi választás után egyértelművé tették a közvélemény-kutatások a népakaratot: noha február 23-án a németeknek csupán 45%-a szavazott a kereszténydemokrata CDU/CSU-ra és a szociáldemokrata SPD-re, 52% azt szeretné, ha belőlük, a merkeli nagykoalíciók pártjaiból állna az új kormány. Különösen az SPD-szavazók tartják kívánatosnak ezt a felállást, 89%-uk látná szívesen Friedrich Merz CDU-elnök juniorpartnereként a nagymúltú szociáldemokrata pártot. Ez azért izgalmas, mert az Olaf Scholz kancellári hátországának számító vasárnapi hamburgi választáson a kötelező sikert bezsákoló SPD-vezetés irányából szkeptikus hangok jönnek, nyilván azért is, hogy a múlt pénteken megkezdődött koalíciós tárgyalásokból a lehető legtöbbet hozzák ki: van, aki azt rója fel a CDU/CSU-nak, hogy úgy viselkedik, mintha abszolút többséget kaptak volna, a pártifik lázadoznak, Saskia Esken SPD-társelnök pedig simán azt ígéri, idegesíteni fogja a jobboldaliakat a tárgyalóasztalnál.

Idegesítő szociáldemokraták

A kormányalakítást húsvétig, azaz április közepéig lezavarni akaró CDU/CSU előzékenyen már a tárgyalások előtt elkezdte idegesíteni a még hivatalban lévő Scholz-kormányt és pártjait, köztük az SPD-t: Friedrich Merz a parlamentben 551 kérdést tett fel mindenféle államilag támogatott, a zöld-balos értelmiség hátországának számító, a közmédiában az állami finanszírozás ellenére rendre független szakértőkként megszólaltatott NGO-val (mint a Nagymamák a szélsőjobb ellen, a Greenpeace, a Netzwerk Recherche újságírószervezet, a Correctiv nevű factcheckelde) kapcsolatban, akik közül sokan beleállltak a kampánybeli migrációügyi CDU/CSU-AfD-együttszavazást követően a szélsőjobboldal elleni tüntetésekbe, amelyeken Merzet és a CDU-t az AfD cinkosaként mutatták be. A CDU/CSU szerint ezen szervezeteknek ha közpénzt kaptak, politikailag semlegesként kellene működniük, nem pedig CDU-ellenes tüntetéseket szervezniük és promózniuk, az ugyanis megkérdőjelezi a közhasznúságukat. Ulf Poschardt Welt-főszerkesztő szerint a tüntetések eleve a szélek erősítésére voltak csak jók: az SPD-től és a Zöldektől a Linkéhez terelték a szavazókat, a tüntetésen idegeskedőket pedig dafke az AfD-hez.

A jobboldal a spórolás jegyében eleve lejjebb tekerné az NGO-finanszírozást. A Zöldek (akiknek holdudvarát nagyrészt ezen NGO-k tartják ki/el) már orbáni módszereket emlegetnek, a szocdemek férfi társelnöke, Lars Klingbeil szerint pedig Merznek vissza kellene vonnia a kérdéseket ahhoz, hogy megkezdődhessenek a koalíciós tárgyalások.

Ez nem történt meg, a tárgyalások így is megkezdődtek. Sajtóértesülések szerint

a 120 fős SPD-frakcióban van legalább 8 képviselő, aki előre közölte, hogy elvi okokból, az AfD-vel való kampánybeli együttszavazása miatt nem szavazza meg Merzet kancellárnak, vagyis miután a CDU/CSU frakció 208 fős, közösen a két pártnak pedig 328 képviselője van, a többséghez szükséges 316 voks csak szorosan lehet meg, pláne, ha a Merz-kritikus szociáldemokraták száma még növekszik.