Hol a szabadságharc a pénzért?

Jó reggelt! Londoni indulással először Brüsszelbe utazunk, aztán Budapestre, hogy aztán Bécs és Róma érintésével végül Bozenbe/Bolzanoba érjünk, hogy beszéljünk arról, milyen az, amikor nem szabadságharcol valaki, hátha kap pénzt, és milyen az, amikor valaki azért szabadságharcol, hogy aztán legyen pénze. Jó olvasást!

---

Mi lesz most az Egyesült Királysággal?

Ki Liz Truss, az új kormányfő, és miben hisz? Miért lesz nagy gondban a királynő halála miatt? Mennyire gondolja komolyan az atombombázást és a lockdownellenességet? Mi minden miatt akarja alaposan felrúgni a port az EU-val? Lesz-e egyáltalán ideje az EU-val harcolni? Bede Ábel járt nektek körül minden olyat, ami a posztbrexit-Britannia új vezetőjéről és az általa ígért irányvonalról tudni érdemes. Alaposan, ahogy illik.

---

Az intézményfétis nem egyenlő a jogállammal

A hét nagy híre, hogy korrupcióellenes hatóságot fog létrehozni a kormány annak érdekében, hogy hozzájusson végre az EU-s pénzekhez. A magyar kormány eddig is ügyesen szúrta ki az EU szemét különböző kirakatintézményekkel, amelyek csak papíron (vagy még úgy se) függetlenek, így érthető, hogy a korrupcióügyi szakértők egyelőre szkeptikusak az ötlettel szemben.

A rendszerszinten intézményesült korrupcióra önmagában egy új intézmény nem gyógyír, csak ha a rendszer is változik. A magyar politikai porondon egyedül a Kétfarkú Kutyapárt programjában lelni érdemi megoldásokra a közbeszerzési rendszer kitisztítása kapcsán. Ha ezeket a követeléseket, mint a központi árelemzés, a kisértékű meghívásos tenderek megszüntetése, vagy a nagyértékű tenderek kinyitása a részletszabályok megváltoztatásával, vagy a többi, 37 oldalon felsorolt elképzelést ültetnék át jogszabályba, és a hatóság ezek betartását vizsgálná, akkor még volna is értelme az intézménynek. Ha azonban a rendszer nem változik, akkor viszont valószínűleg ez a hatóság is csak egy sóhivatal lesz. 

Az az ellenzéki nyilvánosság, amelynek jó része az EU-ra mint önmagunktól való megmentő intézményre tekint, és attól várja a Fidesztől való megszabadulást, görcsös poénkodással és kétkedve fogadta a frissen gründolt korrupcióellenes hatóság ötletét. Sőt: az EU-tagságról mégsem népszavaztató, az MSZP társelnöki posztjáért mégsem induló EP-képviselő szerint akkor lesz igazán független a hatóság, ha azt egy ellenzéki országgyűlési képviselő vezeti. Hiszen Hadházy Ákos annyira csapatjátékos, hogy egyik parlamenti frakcióba sem ült be, így ő maga a függetlenség kvintesszenciája, és biztosan el tudna vezetni egy intézményt, ha már a szűk csapatának a tagjai is lelépnek tőle. A facebookos lájkvadászatra specializálódott álellenzéki politikusok és önjelölt megmondóemberek a hitetlenkedő heherészések közepette nem vették észre azt a tényt, hogy maga az Európai Bizottság javasolta az intézmény felállítását a kormányzattal való egyezkedések során. Persze a javaslatban beszédes jelenség az eurokraták intézményfétise.

Van vagy féltucat intézmény, ami üldözhetné a korrupciót, de hozzunk létre egy újat, aminek az lesz a feladata, hogy amit a többi nem csinál meg rendesen, azt majd ez az intézmény megcsinálhassa!

Nagyjából egyébként ennyi az összes konkrétum, amit a novemberig felállítandó új hatóságról tudni lehet: a szerdai kormányhatározat csak annyit ír elő, hogy az új hatóság feladata az lenne, hogy beavatkozhasson olyan csalásgyanús esetekben, ahol a hatóságok, akiknek ez amúgy a dolga lett volna, nem csináltak semmit. Ez tipikusan olyan ügy, ahol az ördög a részletekben rejlik: ki vezeti majd a hatóságot, őt hogyan nevezik ki, pontosan miben nyilvánulna meg ez a beavatkozás és ki kezdeményezheti az eljárást, maga az eljárás hogyan zajlik, stb. Ezekről azonban majd csak a törvényjavaslat benyújtása után tudhatunk többet, szeptember vége felé.

Addig is találgatás helyett van itt két, jóval konkrétabb dolog, amikről érdemes beszélni az EU-s pénzek kapcsán. Az egyik, hogy mennyire jogállami módon tartja már most vissza a helyreállítási pénzeket az EU, a másik pedig, hogy a kormány nem most először tesz gesztust a megegyezés érdekében, júliusban ugyanis már benyújtottak két törvényjavaslatot, amikből a korrupcióellenes hatóság esetével ellentétben konkrétan kiderül, hogy mivel akarják elnyerni a Bizottság jóindulatát.