Hogyan nyerhet Magyar Péter 2026-ban?

Ceglédi Zoltán és Ruff Bálint a politikai szezonkezdetről

Úgy néz ki, szép hagyomány születik épp a Gemišten. A belpolitikai évadot mi Ceglédi Zoltán politikai elemzővel és Ruff Bálinttal, a Partizán Vétó című műsorának szerkesztő-műsorvezetőjével kezdjük: így tettünk tavaly is, és most is.

Okkal. Hiszen anélkül, hogy bárki sejtette volna 2023 szeptemberében, hogy 2024-ben lesz Novák Katalinnak egy kegyelmi botránya, amibe az exállamfő belebukik és ennek farvizén feltűnik a politikában Magyar Péter, hogy mágnesként vonzza magához az ellenzéki szavazókat, tavaly Ceglédi és Ruff pontosan megjósolták az interjúnkban, hogy messiáskereső hangulat van, hogy a június 9-i európai parlamenti választáson ki lesz mondva a fuckyou az addigi ellenzékre, hogy a DK-MSZP fémjelezte világ ezelől közös listára igyekszik menekülni és hogy a többi ellenzéki pártnak a Mi Hazánkot és a Kétfarkú Kutyapártot leszámítva kb. lőttek. A helyzet ugyanis ez lett nagyjából, egy 30% körüli Tisza Párttal megfejelve. Most főleg annak elnöke, Magyar Péter a téma:

• érett és erős NER-t látunk-e, vagy komoly válságban vannak Orbánék?

• kinek milyen stratégiai hibája kellett ahhoz, hogy ő ekkorát nyerjen júniusban?

• miért szinte biztos, hogy nem fideszes kreálmány a Magyar-jelenség?

• mi kell ahhoz, hogy Magyar Péter 2026-ban nyerni tudjon?

• van-e még tere harmadikutas pártnak most, és ha igen, mifélének?

Balra Ceglédi Zoltán, jobbra Ruff Bálint (fotó: Partizán).

Mi történt június 9. óta, mi van most?

Ceglédi Zoltán: Nagyon rég nem volt ilyen, de most ismét van kihívó, ismét van olyan, hogy „az ellenzéki párt”. Utoljára 2012-ben az MSZP-t mérték akkorára, mint amekkora eredménnyel a Tisza Párt abszolválta az EP-választást – ezzel a Tisza egy gravitációs pontja is lett az ellenzéki politikának, „a másik pártként” Magyar Pétert és a Tiszát kezdték el emlegetni a Fidesz mellett. Ahhoz, hogy ez így alakuljon, kellett a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt rossz munkavégzése és komoly stratégiai hibája is.

A legsterilebb törökgábori modoromban is csak tapsolni tudok annak, hogy a Fidesz lépéskényszerbe került, kapott egy belpolitikai kihívást. Vagyis Orbán Viktor végre megérkezett Magyarországra. Soha nem éreztem sem reálisnak, sem átéltnek azt a fideszes valóságmagyarázatot, miszerint Orbán Viktornak nemzetközi ambíciói volnának, mert itthon már mindent elért. Az lehet, hogy unatkozott, mert itthon ő uralta a politikát, de az, ahogy Magyarország blokkoló kisebbségét használta a különböző nemzetközi szervezetekben, folyamatos vesszőfutást jelentett és komoly károkat okozott az országnak. Ha Orbán Viktornak valóban nemzetközi ambíciói lettek volna, nem lenne most gond az uniós forrásokkal. Ehhez képest a változás most az, hogy Orbán Viktor elővette a kettlebell-golyókat és elkezdett felkészülni arra, hogy nem a szokásos módon kérdezik fel a kormányzása hétköznapjairól, mert megint van sajtója annak, hogy valaki oktatásról, egészségügyről, közlekedésről beszél. Ezért mondtam, hogy tapsolni tudok csak ennek: az mindig jó, ha egy miniszterelnök azokkal a problémákkal foglalkozik, amikkel a választók alapvetően megbízták.

Ruff Bálint: Majdnem mindennel egyetértve a legfontosabb szerintem az, hogy a 22 évnyi Orbán-Gyurcsány-versengés átalakulóban van. Másfélszer nyert Gyurcsány Ferenc, négyszer Orbán Viktor: hogy ez a versengés véget is ért-e, még nem tudom.

A placcon lévő új szereplő nem eredeztethető Gyurcsányból, nincs köze a pártjához, és a megvetésen túl nincs politikai viszonya Gyurcsányhoz. Ez egy új helyzet, köszönhetően a választóknak, akik megoldották, hogy Magyar Péternek ne is kelljen foglalkoznia Gyurcsánnyal sem a fővárosban, sem 2026-ban.

Azok a problémák, amik a gazdasági konjunktúra leállását követően besűrűsödtek, mostanra elérték a Fideszt. Kicsit ez egy ördögi, egymást erősítő kör is: azért van kihívója a Fidesznek, mert rosszabb lett a helyzet, de azért is tűnik rosszabbnak a helyzet, mert van kihívó. Példátlan helyzetbe került a Fidesz azzal, hogy komoly belpolitikai tétje lett a rossz hazai helyzetnek.

Az oka ennek szerintem az – és itt vitatkoznék a Zolival –, hogy Orbán látva a sorozatos kétharmados győzelmeit azt gondolta, hogy a világpolitikai színpadon a helye. Interkontinentális zseninek képzelte magát, akinek Budapestről komoly beleszólása lehet nemcsak a brüsszeli, de a washingtoni, a közel-keleti és a csádi politikába is. Orbán ezért nem figyelt oda a belpolitikára, aminek az lett a vége, hogy az általa kreált emberek válságokat kreáltak, legutóbb a kegyelmi botrányt. Ezzel párhuzamosan látszik az is, hogy a kihívó és a verseny hiánya, valamint az interkontinentális zseni gondolatai – világrendszerváltás, Oswald Sprengler 2.0 – miatt a Fidesz szereplői elkezdték elveszíteni a valóságérzéküket, az emberek problémái nemhogy nem érintik őket meg, de nem is értik ezeket.

Csakhogy közben leállt a magyar gazdaság, és ezek a párhuzamosan futó vonalak elkezdték metszeni egymást. Az, hogy már a kötcsei találkozóról is kitesznek videókat, mutatja, hogy belátták: váltani kell, a pocakos világrendszerváltóból utcai harcos lesz. A Fidesz és a Tisza nagyon közel van egymáshoz támogatottságban, de a megérzésem az, és a legfrissebb Medián-kutatás is ezt támasztja alá, hogy utána gyakorlatilag nincs semmi, 5% alatti a Mi Hazánk, a Kutyapárt és a DK is – utóbbinak biztos, hogy még rosszabb most a megítélése, mint június 9-én volt. Szerintem teljesen más politikai konstelláció jön most létre, mint amilyen 2012-ben volt az akkor erős MSZP-vel, ami akkor Gyurcsány utolsó karja volt a rendszerben, hiszen olyan emberek vezették, akik az utolsó politikai győzelmüket neki köszönhették.

A friss Medián-kutatás. Nem szavaz, nem tudja: 30%. Mérték még a Jobbikot és a Momentumot is a futottak még kategóriában. Forrás: HVG

Ceglédi Zoltán: Ebben van vitánk. Ez ugye a Mesterházy Attila-féle MSZP volt. Azé a Mesterházyé, aki 2010-ben elvállalt egy tuti bukó miniszterelnök-jelöltséget azon építkezés folytatása reményében, aminek deklarált fiatalítási szándéka volt. A 2012 őszére összeálló MSZP-ből erőteljesen szorították ki azokat, akik emblematikus figurákként köthetőek voltak a 2010 előtti kormányzáshoz – nem mindenkit, de ekkoriban sértődött meg a pártjára Lendvai Ildikó és Kovács László is. A Mesterházy 2014-es miniszterelnök-jelöltségét megfúrni akaró Bajnai-projekt többek között azon alapult, hogy volt egy riadalom az akkori ellenzéki értelmiség jelentős részében, miszerint a kormányváltás úgy is meg tud történni, hogy ahhoz Szárszónak nem lesz köze. Gyurcsány addigra a DK-t csinálta már. Az egy testvérviszály volt, nagyon mély sebekkel.

Ruff Bálint: Noha ma már MSZP és talán a DK se létezik már, a két párt szétválása szavazói szinten igazából sosem történt meg.

Ceglédi Zoltán: Időről időre van egy olyan érzésünk, hogy most bajban van a Fidesz. Próbáltam összeszedni, hogy 2010 óta mikor nem voltak bajban: sokkal több krízise volt ennek a rezsimnek, mint amit fel szoktunk írni. 2010-ben rögtön a tusakodás az IMF-fel, majd a kitiltási botrány, Simicska Lajos, menekültválság során a szembeállás az EU többi részével, a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború. Nagyon

kevés olyan időszak van, amire azt tudjuk mondani, hogy a gazdasági konjunktúra mellé politikai konjunktúra is társult és a Fidesznek ne lenne épp valami baja.

Miközben a választásokat így is megnyeri, amiután szétesik az ellenzék, hogy aztán a ciklusfelező környékén találjanak valamit – 2017-ben például a Momentumot, amiről megírta akkor a HVG, hogy fiatalok, fantasztikusak, nem olyan kövérek, mint az Orbán Viktor, ráadásul beszélgetnek az emberekkel, vagyis ugye lakossági fórumokat tartanak. Amikor benne vagyunk ezekben a krízisekben, úgy érzékeljük, hogy ez rossz lesz a Fidesz számára. Ezért kérdezem tőled Bálint, hogy szerinted Magyar Péter rosszabb volna Orbán Viktornak, mint a Simicska Lajos jelentette kihívás 2018-ban?

Ruff Bálint: Ezek valóban mind krízisek voltak, de van három óriási különbség. Először is, ezek mind gazdasági konjunktúrában történtek, ilyen most nincs. Másodszor: utoljára 2021 októberében volt olyan, hogy az ellenzék uralta volna a közbeszédet – az előválasztás és Márki-Zay Péter győzelme miatt, de amúgy még teljes napokat se tudtak etéren megnyerni –, ehhez képest február közepe óta a békemissziót leszámítva a Fidesz nem képes erre. Harmadszor: Simicska Lajos igazából mindig is kivásároltatni akarta magát, mert felmérte, hogy nincs kivel legyőzze Orbánt.

Ceglédi Zoltán: Szerinted mi Magyar Péter eredeti szándéka?