Novák Katalin politikai karrierje erősen megbicsaklott pár napja, amikor a 444 kiderítette, hogy a pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott egy pedofil tettestársának. Az ellenzék a szokásos bénázás ellenére, az ellenzéki sajtó hathatós segítségével meglepő módon tudott ebből olyan ügyet csinálni, ami legalább három napon át kitartott, mert nem kezdtek el más botrányok kapcsán szétfókuszálni. Még egy épkézláb tüntetés is összejött a legnagyobb politikai apátia közepette.
Azért működött az ügy, mert a Fideszt a saját terepén lehetett megverni,
hiszen tízmilliárd forintos nagyságrendben költöttek a gyermekvédelmi népszavazás kampányára, ahol finom nyelvpolitikai eszközökkel akarták összemosni az LMBTQ-mozgalmat a pedofilokkal. A kormányzat segédcsapatának leghangosabb tagja, a mihazánkos Novák Előd azóta is konzekvensen LMBTQP néven illeti a mozgalmat az identitáspolitikai harcmezőn. A kegyelem több, mint bűn, hiba volt a köztársasági elnökasszony részéről. Szombat kora este le is mondott egy Donáth Annát idéző pátoszos bullshitgyűjtemény kíséretében, szép fehér ruhában: nem kis teljesítmény, hogy a NER-ellenzéki sajtó 2010 óta már a második államfőt buktatta meg.
Hiába nem írtak egy szót sem a KESMA-féle felületek a botrányról, azt még a saját felhergelt tábornak sem lehetett elmagyarázni, hogy pedofilokat mentegetnek. Hiába a gránitszilárdságú alkotmány újabb módosítása, hogy pedofiloknak ne lehessen kegyelmet adni, ezt a szellemet már nem lehetett a palackba visszagyömöszölni.
A dolgos háziasszony, a lelkes természetjáró, a támogató feleség képe, amit eddig magáról akart felfesteni Novák Katalin, egy csapásra szertefoszlott, először akkor, amikor nem mutatott zéró toleranciát a pedofilokkal szemben. A profi politikus képe pedig akkor omlott össze, amikor nem állt ki azonnal, érdemben megmagyarázni a döntést. A NER-ben mindenki csereszabatos. Egy korábbi államfőnek, Schmitt Pálnak is mennie kellett, amikor már nem lehetett tovább a plágiumbotrányát kimagyarázni. Ideig-óráig Novák Katalin is pozícióban maradhatott volna ugyan a lemondást három hónapon keresztül halogató Schmitthez hasonlóan, csakhogy
az idei választási év, Novák állandó kockázatot jelentett volna a Fidesznek.
A kérdés most az, hogy ki lehet a következő köztársasági elnök. Van hét jó tippünk.
7. Lázár János
Politikai harcokban edzett veterán politikus, aki az őt távolról ismerők meglepetésére bejelentette, hogy kivonul a hódmezővásárhelyi politikából, és nem is indul újra képviselőként. Megjárta a politika hullámvasútjának magasságait és mélységeit, a lojalitása a rendszerhez a felszínen egy pillanatig nem ingott meg. Ha a nemzet egységét nem is, de a Fidesz érdekeit megtestesítheti. Kinevezésével felfelé bukhat, azaz politikailag neutralizálhatja őt Orbán, így kivonva a NER-en belüli háttércsatározásokból, ezzel adva még nagyobb teret Rogán Antal körének.
6. Schmidt Mária
Határozott és karakán karakter lenne az áderi-schmitti-nováki patikamérleges próbálkozásokhoz képest. A Nováknál annyit emlegetett nemzetközi kapcsolati hálója neki is megvan, ráadásul Novák Katalin óvatos, fügefaleveles-hetiválaszos atlantizmusához képest ő a természetes orbánizmust tudná annyira felpörgetni, hogy ahhoz képest maga Orbán Viktor tűnne mérsékelt, visszafogott politikusnak – amire, ha igaz az, amiket a brüsszeli sajtóban írnak, uniós színtéren égetően szüksége lehet.
5. Schiffer András
A körúton belüli baloldali liberális kávéházi közönség egyszerre háborodna fel és sóhajtana nagyot, ha a kormánytöbbség az LMP volt elnökét jelölné: na ugye, megmondtuk előre. Hiszen Schiffer közéleti tevékenységében, mióta nem képviselő, az utóbbi években a fővárosi liberális elit provokálására szakosodott. Jelölésével mutathatná a NER a külföld számára, hogy Magyarország olyan demokratikus, hogy itt még egy ellenzéki is kerülhet a legmagasabb közjogi pozícióba.
A sólyomi szerepfelfogás örököseként inkább lenne bug, mint feature a pártállami jogalkotási folyamatban, amivel némi zavart is keltene a létező ellenzéken belül. Az biztos, hogy nem lenne lelkes aláírógép. De talán még Orbánnak is imponálna, ha valaki megdolgoztatná egy kicsit a fideszeseket a pénzükért, még úgy is, hogy államfőként is csak a fideszesített Alkotmánybíróság elé küldhetné a törvényeket.
4. Sulyok Tamás
Az addig csupán jogászi körökben ismert Mádl Ferenc köztársasági elnöknek való jelölése anno sokakat meglepett. Megérné Orbánnak kiemelni egy szinte ismeretlen jogászt, aki a pozíció okán végletekig hű lehet a rendszerhez, és van olyan szintű munkaetikája, hogy utána is néz annak, hogy éppen kinek adna kegyelmet.
Ha olyan ember kell, aki az eredetileg tervezett Novák Katalinhoz hasonlóan nem sok vizet zavar, őszintén szeret reprezentálni, de azért magától is tudja értelmezni azokat a papírokat, amiket aláírásra elé raknak, Sulyok Tamás a tökéletes választás.
Lojalitásához kétség nem férhet, a fideszesített Alkotmánybíróság élén 2016 óta bizonyít. Bizony, még mindig van Alkotmánybíróság, még ha ez csak abból derül is ki, hogy ellenzéki pártok pótcselekvésként havi kétszer elpostáznak neki valamit.
3. Járóka Lívia
Államfőként ugyanazt csinálhatná, mint EP-képviselőként, egy kicsit talán nagyobb impaktfaktorral. Mivel a Fidesz részéről zéró akarat mutatkozik arra, hogy a cigányság sorsát, jövőjét, lehetőségeit bárhogyan is megfogják, a közmunkán túl érdemben hozzányúljanak ehhez, politikai szempontból kifejezetten elegáns és kényelmes húzás lenne, ha Járóka Lívia államfői jelölésével ezt kiszerveznék, mondván hülye a külföld, Magyarországon semmiféle rasszizmus nincs, itt elnöki szinten van képviselve az ügy.
2. Navracsics Tibor
Évekig építette az emberarcú fideszes imidzsét hazai és nemzetközi porondon a volt kancelláriaminiszter és uniós biztos. Ez az imidzs foszladozni látszott, amikor olyan kompromisszumokat kellett megkötnie (például az Európai Néppártból való kilépés kapcsán), amit nemhogy brüsszeli barátainak, magának is nehezen tudhatott megmagyarázni. Mégis képes volt újrakezdeni itthon a politikai karrierjét, amikor a tapolcai választókörzetet elhozta a ellenzéktől 2022-ben. A jogi-tudományos háttere, a nemzetközi reprezentációs képessége is megvan a pozícióhoz. Az uniós források körüli végeláthatatlan szappanoperában nem lett sikeres főszereplő, de kiválóan tudna parolázni és mosolyogni Türkmenisztán vagy Omán vezetőivel. Az új Áder.
1. Habsburg György
Párizsi nagykövetként pár éve pontosan tudja már, mit jelent a budapesti kormány ügyeinek képviselete, balhéinak tisztára mosása. Habsburg Ottó fiaként, IV. Károly, az utolsó magyar király unokájaként, jószolgálati nagykövetként pedig előtte eleve olyan szerepet töltött be, mint ami a Fidesz alatti köztársasági elnökök szerepfelfogása lenni szokott: mosolygott, fejet simogatott, szólt pár jó szót, fontos civil ügyeket képviselt.
És láthatóan egyik se volt soha ellenére. A NER vonzódik a kastélyos-arisztokrata világhoz, de a császári udvarból szerződtetni egy államfőt nemcsak szintlépés lenne a földesuras dzsentrivilághoz képest, de két okból is nagy lehetőséget jelentene most Orbánnak: egyrészt egy Habsburg neve még mindig mindenhol kinyitja az ajtót, főleg, ha a békéről van szó, másrészt jelzi, hogy Budapest tényleg komolyan beszél, amikor közép-európai és balkáni együttműködésről van szó. Az sem utolsó, hogy
Orbán Viktor ezzel megpróbálhatná ha nem is begyógyítani, de legalább szimbolikusan jóvátenni azt a sebet, hogy nem Habsburg Ottót tették meg köztársasági elnöknek a rendszerváltást követően, hanem Göncz Árpádot.
Szerintetek ki legyen? És mi a ti tippetek? Írjátok meg kommentben!
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.