Francia telenovella, román felszívódás, olasz bukások
Mi történik az EP-választást követően kedvenc latinjainknál?
Buongiorno, bonjour, bună dimineața, jó reggelt! Miközben újraszámoltatnák a szavazatokat Győrben és a főpolgármester-jelöltek is ezen veszekszenek Budapesten (bár állítólag tegnap este végül kibékültek), Rogán Antal adott egy interjút a 444-nek, de megsértődött rájuk és közölte, hogy többet ilyen nem lesz, szóval már-már latinos hangulatú kezd lenni a magyar belpolitika, mi maradunk az eredetinél, és kedvenc igazi latinjainkkal foglalkozunk ma. Azzal, hogy mi történik az EP-választást követően az új választásra készülő Franciaországban, az olasz lányt a magyar büntetésvégrehajtásból kiszabadító Olaszországban és Romániában: Kolozsvárról Eckstein-Kovács Péter ad nekünk rövid áttekintést a fejleményekről. Jó olvasást!
Francia kampánykezdet: bezárt pártszékház, kizárt pártelnök, kirúgott politikusok
Franciaországban igazi telenovella zajlik. Az európai parlamenti választások után Emmanuel Macron államfő bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír ki. A stratégia világos: talán a társadalom nagyobb része még a Nemzeti Tömörülés EP-választáson elért első helyének sokkja alatt áll, azaz semmi más nem fogja érdekelni, csak hogy a lepenista Jordan Bardella miniszterelnökségét megakadályozhassa. Macron arra számít, hogy még a baloldal is beáll tehát mögé. Ezzel pedig
egyszerre tud azon, vasárnap 31%-on szereplő szélsőjobboldal ellen összefogást hirdetni, amelynek számos programpontját amúgy már rég átvette, és közben a baloldalt arra kényszeríteni, hogy az akár Le Pennél is jobban gyűlölt, az EP-választáson mindössze 15%-ot elért macronista tábor mögé álljon be.
Republikánus front azonban egyelőre nem alakul Macron mögött. Az EP-választáson összesen kicsivel 30% alatt szereplő baloldali pártok – a kommunistáktól a balnacionalistákon és a Szocialista Párt maradékain át a zöldekig – „népfrontba“ tömörülnének, csak képtelenek eldönteni, hogy ki is legyen a vezetőjük.
De a jobboldalon is zajlik az élet. A konzervatív Republikánusok elnöke, Eric Ciotti mindenki – különösen saját pártja – megdöbbenésére egy televíziós interjúban volt szíves közölni, hogy egyes körzetekben – mondjuk talán éppen az ő nizzai körzetében – össze kell fogni majd Le Penékkel. Ciotti mindig is közelállt Le Pen nézeteihez, de azt már a pártja egy jelentős része nem tűrte, hogy bármiféle felhatalmazás nélkül visszalépéseket, együttműködéseket jelentsen be. Az elnökség azonnal rohant is a párt párizsi székházába, hogy válságtanácskozzék, Ciotti azonban bezáratta előttük az ajtókat. A pártszékházba nem jutottak be, de azon kívül kizárták Ciottit a pártból, aki azonban vitatja a döntés jogszerűségét.
Azaz jelenleg az amúgy is viharvert Republikánusoknál nem tudni, ki is az elnök; nem tudni, ki tud bejutni végre a pártszékházba; és nem tudni, hogy akkor végül is Macron vagy Le Pen mögé állnak-e majd be. Hiába lép azonban fel egységesen az elnökség Ciottival szemben, az antilepenista front nem mindenkinek tetszik. A Republikánusok EP-képviselője, François-Xavier Bellamy szerint például ma nem a szélsőjobboldaltól, hanem a szélsőbaloldaltól kell tartani, ami alatt ő az egész francia baloldalt érti:
„Hol van ma antiszemitizmus? Hol van ma rasszizmus? A szélsőbaloldalon!“ – indokolta a France Bleu rádiónak nyilatkozva, hogy miért van elege az állandó szélsőjobboldalizásból. „Most a szélsőbaloldallal szemben fogok ellenállni“ – ígérte.
Ha nem is tette hozzá, hogy tehát kész Le Penékkel is összefogni, Bellamy nyilatkozata is mutatja, hogy Ciotti felvetése ugyan meglepő volt, de semmiképpen sem egyedülálló a Republikánusokon belül.
Nemcsak a baloldal és a jobbközép veszekszik, de még az EP-választáson sikeres, 5,5%-ot elért szélső-szélsőjobboldali tábor is. A Marine Le Pennél radikálisabb, zsidó származású, iszlámellenes publicista, Éric Zemmour bejelentette: gyakorlatilag kivág minden fontosabb politikust, EP-képviselőt a Reconquête (Visszafoglalás) nevű pártjából, köztük Marion Maréchalt, Marine Le Pen unokahúgát is. Arra dühödött be, hogy a Visszafoglalás több vezető politikusa is azt mondta: a parlamenti választáson Le Penékre kell szavazni. A 65 éves Zemmour tehát jelenleg már csak 34 évvel fiatalabb barátnőjére (egyben EP-képviselőjére), a szintén szefárd zsidó Sarah Knafora számíthat a Visszafoglaláson belül, mert ő még nem hagyta ott.
(Techet Péter)
Románia a választás után: bajnak baj, de nem tragédia
Az ellenzék felszívódott, a kormánypártok sikerrel uralnak mindent, a szélsőjobboldal fölött van egy üvegplafon, az RMDSZ pedig rossz irányba tart, mondja Eckstein-Kovács Péter korábbi RMDSZ-es politikus, kolozsvári ügyvéd, a kevés erdélyi liberális hang egyike a Gemištnek adott interjújában, amelyben a romániai európai parlamenti és helyhatósági választási eredmények kielemzésére és egy kis jóslásra kértük őt meg.
A két nagy kormánypárt, a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) közösen indult az EP-választáson. 48,5%-ot kaptak együtt, 1%-kal kevesebbet együtt, mint külön-külön öt éve. Kudarc vagy siker a kormánypárti közös lista?
Nekik ez feltétlenül egy siker. Ha külön indultak volna, a PSD valószínűleg jobban végzett volna. Mindkét párt erős vidéki bázissal, számos polgármesterrel rendelkezik, ők pedig nyomták, mozgósították a jónépet az EP-választáson való szavazás felé is. A következő két választáson viszont már nem fognak együtt indulni, mondtak is egymásra hideget-meleget az előző hónapokban.
Korábban ősellenségek voltak, mégis összeálltak: mi ennek az oka?
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.