Ez lesz covidügyben, ha nyer az ellenzék
Jó reggelt, mielőtt belemerülnénk a hétvégébe, vannak itt fontos dolgok:
Komáromi Zoltán, a DK szakpolitikusa, az egységes ellenzék egészségügyi szóvivője elárulja: helyeslik, hogy egy kormánydöntés nyomán egy csomó kétszer oltott és covidból felgyógyult magyar védettségi igazolványa válik érvénytelenné. Azt is megtudtuk: kormányváltás esetén nagyjából az élet minden területén kellene ez az igazolvány vagy az azt kiváltó QR-kód. Ez annyira hosszú és fontos anyag lett, hogy nem raktuk paywall mögé.
És vannak híreink is: olasz elnökválasztás, Kurz új melója, német covidszámok.
Milliók veszítik el a védettségi igazolványukat, az ellenzék mégsem szólalt meg. Egészen eddig
Magyarok millióit érintő bejelentést tett január elején a kormány: a védettségi igazolvány február 15-től csak azok számára marad érvényes, akik 6 hónapon belül kapták meg a második oltásukat vagy rendelkeznek harmadik oltással. Tehát a felgyógyultságra a jövőben nem fog járni az igazolvány. A döntést
egyrészt lehet tudománytalan, az oltás által szerzett immunitást a természetes, megfertőződés és felgyógyulás útján szerzett immunitásnál magasabb rangúnak elismerőként felfogni, amelynek az a célja, hogy feljebb tornásszák a beoltottsági arányt úgy, hogy kötelező oltást továbbra sem vezet be a kormány, ellenanyagszintet pedig sem oltást, sem megfertőződést követően nem mérnek;
másrészt lehet a koronavírus omikron mutációjának kedvező adatait látva az igazolványosdi és a járvány lassú kivezetésének kezdetének látni, mondván Magyarországon eddig is csak koncertekre és fürdőkbe kérték azt, a populista Orbán-kormány csak nem akar kicseszni milliókkal választás előtt.
Bármi is van mögötte, a Portfolio becslései alapján ma ez az embereket az egyik leginkább érintő kérdés, miután nagyjából 2,66 millió védettségi igazolvány válhat Orbánék döntése nyomán érvénytelenné: ez nagyjából annyi embert jelent, ahányan a 2018-as választáson összesen szavaztak a Jobbikra, az MSZP-P-re, az LMP-re és a DK-ra és a Momentumra. Az ellenzék mégsem ugrott rá a kérdésre: ehelyett a hatósági áras csirkefarhátat kezdték el kritizálni, mondván az a gazdaságpolitika kudarca, a média pedig ugyancsak nem firtatta, hogy pontosan mit is gondol erről a hat párt.
Szóval: mit? Az ellenzéki pártok december óta közösen kommunikálnak a médiával, azaz a hat pártot külön-külön már értelme sincs megkérdezni semmiről, a Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt alá rendelt Egységben Magyarországért csapata reagál mindenre. Így történt, hogy a nekik szánt kérdéseinkre Komáromi Zoltán háziorvost, a Demokratikus Koalíció előválasztáson ugyan sikertelen, ám a járványügyi kérdésekben a médiában rendszeresen szereplő politikusát rendelték ki válaszolni: fel is hívtam.
Ellenzéki igen az oltottsági igazolványra
Noha Komáromi azzal kezdte: az ellenzéknek egységesen kommunikálható álláspontja egyelőre nincs a január 14-én bejelentett intézkedésről, arról még egyeztetnek, háromszori újrakérdezést követően sikerült belőle kihúznom, hogy mi is pontosan az ellenzék álláspontja a felgyógyulás státuszát is eltörlő döntéssel kapcsolatban:
helyeslik a védettségi igazolvány második és harmadik dózis után járó oltottsági igazolvánnyá történő átalakítását, sőt, mint mondta, szerintük ezt már tavaly meg kellett volna lépni, az eddigi igazolvány ugyanis számos sebből vérzett.
A felgyógyulás státuszának eltörlésével azonban nem ért egyet, ugyanis azt mondta, hogy fontos, hogy a betegségen átesett és immunizált lakosságnak legyen valamiféle könnyen ellenőrizhető, országos adatbázisból azonnal előhívható dokumentuma a védettségről. Mint ugyanis a politikus mondta: „A járványügy nem játék: ha valakinek van egy hiteles igazolása vagy épp mobiltelefonon hordható QR-kódja, annak olyannak kell lennie, hogy mind az egészségügyi személyzet, mind bizonyos erre jogosult rendészeti, rendezvényszervezői szervek egyszerűen és 100%-os biztonsággal tudjanak belőle tájékozódni.”
A DK-s politikus szerint erre a dokumentumra úgy kell tekinteni, mint a jogosítványra: folyamatosan észben kell tartani és tartatni, hogy van lejárati dátuma. „Egy közúti ellenőrzésen ha kiderül, hogy valakinek lejárt a jogosítványa vagy a forgalmi engedélye, akkor olyan okmányokkal vett részt a közlekedésben, amelyek nem érvényesek. Fizikailag ugyan nála van a plasztikkártya és a QR-kód, de ha azt valaki rendesen ellenőrzi a mögötte lévő adatbázis tartalmát használva, abból meg kell tudnia határoznia akár egy színházi vagy szórakozóhelyi beléptetéskor, hogy az illető valóban védettnek számít-e vagy sem. Ellenőrzés és adatbázis-frissítés nélkül megint csak egy Patyomkin-intézkedésről van szó.” (A hatályos magyarországi szabályok szerint a színházi előadásokra nem kell védettségi, zenés-táncos rendezvényekre igen.)
Mit mond az ellenzék azoknak, akiknek érvénytelenedik a védettségije?
Azt, hogy fogadják ezt el. Komáromi szerint a politikát a lehető legmesszebbre kellene helyezni a járványkezeléstől, a védettségi/oltottsági igazolványok kérdése se ellenzéki, se kormánypárti, se politikai ügy nem lehet.
Szerinte ez ugyanis szakmai ügy, és arról szól, hogy „Magyarországon lesz-e ötödik, hatodik, hetedik hullám, hogy meg fog-e halni még 5, 10, 20 ezer ember, bekövetkezik-e az, hogy Magyarország olyan szintet ér el átoltottságban, hogy a vírus ne tudjon tömegeket megfertőzni: aki ugyanis meghal, annak az április 3-i választások már semmit nem fognak jelenteni”. A politikus úgy látja, a magyar társadalom egy része egyszerűen nem veszi komolyan, hogy napi szinten annyi ember hal meg a járványban, mintha két-három busz beesne a szakadékba, emlékeztetve: amikor egy busz beesik egy szakadékba, az bizony napokig hír, miközben az, hogy a járvány alatt egy dunaújvárosnyi ember tűnt el, már fel se tűnik.
Mihez kezdene az ellenzék az oltottsági igazolvánnyal, ha nyerne?
Kormányváltás esetén a kormányzati kommunikáció célja az lesz, hogy megértessék az emberekkel, hogy fontos a maszkviselés, a távolságtartás, a rendszeres kézfertőtlenítés: „Van egy szörnyű betegség, amivel soha nem találkozott még az emberiség, nem lehet róla tapasztalatunk, de amennyi van, az elég ahhoz, hogy elkerüljük akár az egyén megbetegedését, akár a járvány újraföllobbanását.”
Kérdésemre, miszerint ez olyan típusú diszkriminációs rendszer bevezetését jelenti-e, mint Olaszországban (ahol még a tömegközlekedési eszközökre is csak a covidból bizonyos időn belül felgyógyultak és az ellene beoltottak szállhatnak fel), Komáromi kikérte magának a diszkrimináció szó használatát: „Nem a diszkrimináció a lényeg, hanem az egészséges, a betegséget túlélt emberek további biztonsága.”
Szerinte a szomszédos országok, főleg Ausztria gyakorlatát kellene követni, ahol a közösségi élet tereihez felgyógyulási vagy oltási igazolás kell, a magukat be nem oltóknak pedig lényegében november közepe óta kijárási tilalom van előírva. Komáromi úgy látja, ezen intézkedéseket igazolják az osztrák számok, és jelentősen észszerűbbek is a magyarországinál. Kérdésünkre, hogy a háromhetes november végi, december eleji, mindenkire vonatkozó lockdown miben is volt észszerű, azt mondta: abban, hogy rengeteg emberéletet megmenthettek általa.
Az ellenzék Komáromi elmondása alapján így alakítaná át az egész igazolványosdit:
Több helyen tudnák leellenőrizni a mostanihoz képest többletinformációt (hogy pontosan mit, nem részletezte a politikus) tartalmazó QR-kódokat, ugyanis jelentősen több helyen lenne szükség annak bemutatására.
A rendvédelmi szerveknél, a tömegközlekedésben, az iskolákban, az óvodákban az egészségügyben, a hivatali ügyfélszolgálatokban, avagy szinte mindenhol, ahol ember emberrel találkozik, „minden eszközt be kell vetni, hogy az ott dolgozók minél kisebb rizikóval végezhessék a munkájukat, az oda bemenők pedig védve legyenek”, azaz ezekre a helyekre kellhet majd az igazolvány.
A kormányváltás után leülnének az ágazati szakszervezetekkel és szakmai kamarákkal, és az ő (az eddig tapasztaltak alapján kifejezetten szigorításpárti) javaslataikat meghallgatva alakítanák ki az új rendszert, és hogy „milyen módszerrel, milyen ütemezéssel, milyen típusú védelmet” alakítsanak ki.
Noha széleskörű társadalmi támogatás nélkül szerinte nem lehetne bevezetni ezeket az intézkedéseket, a DK-s politikus politikai gyávaságnak tartja, hogy az Orbán-kormány nem lépett meg saját hatáskörben semmit, hanem áttolta a felelősséget a munkáltatókra például a kötelező oltás esetén.
Többet tesztelnének, európai színvonalú tesztközpontokat hoznának létre. Ha pedig izolációra lenne szükség, az 1880/90-es évek járványügyi szakkönyveit venné elő Komáromi, a még az antibiotikum vagy a C-vitamin felfedezése előtt lefektetett szabályok ugyanis olyannyira örökérvényűek állítása szerint, mint a gravitációs törvény: „Hülyeség megkérdőjelezni, amit ők akkor megcsináltak. Ezeket meg lehet csinálni korszerű körülmények között is.”
Lehet-e ellenanyagszint-alapú az igazolvány?
Az ellenzék egyik gyakori vádja a jelenlegi védettségi igazolvánnyal szemben, hogy miután már az első dózis oltást követően kipostázták azt, ellenanyaggal talán nem is rendelkező emberek is kapnak belőle, akik aztán lehet, el se mennek más a második dózisért. Ahogy hallani olyanokról is, akiknek két oltás után sincs elegendő ellenanyaguk. Bennem ezért felmerült a kérdés Komáromi és az ellenzék logikáját követve, hogy ha már egyszer mindenképpen QR-kódok közé akarják préselni az emberek életét, ezt miért csak oltásoktól, miért nem a tényleges védettséget igazoló ellenanyag-szinttől vagy épp a T-emléksejtek meglététől tennék függővé?
Komáromi ezt először nem akarta megérteni, arra hivatkozott, hogy egy ellenanyag-teszt 19 ezer forintba kerülne, az pedig drága mondjuk egy étterem ötezer forintos ebédjéhez képest. Mikor felhoztam neki, hogy ha már egyszer kormányváltást akarnak, kormányra kerülve a társadalmi egyenlőséget és az igazságosságot zászlajára tűző baloldalnak lesz eszköze meglépni – hiszen alapvetően egy rutin vérvételről van szó –, hogy ez ne magánlaborokban folyjon pénzért, hanem a társadalombiztosítási kasszából fizetett kórházakban menjen addig, amíg tart a járvány, és ha már mindenáron QR-kódosat akarnak játszani, azt akár ehhez is köthetnék, azt mondta:
valóban ez lenne a legjobb, kiegészítve ingyenes PCR- és antigénteszteléssel, a covid elleni oltások kormányzati pénzből hirdetett további preferálásával.
Mindenesetre elképzelhető, hogy a valóság felülírja mindezt, és semmi nem lesz a Komáromi-féle követelésből: az mRNS-oltásokat legelőször bevető Izraelben az omikronra hivatkozva tervezik épp kivezetni az egész igazolványosdit, mondván az omikron ugyanúgy fertőz oltottat és oltatlant, így igazából semmi értelme már.
Maradna-e a veszélyhelyzet?
A mindenkori kormánynak rendeleti kormányzásra lehetőséget adó jogi konstrukciót, a veszélyhelyzetet a parlamenti ellenzék hol megszavazta itthon, hol nem.
Komáromi szerint azt kell eldönteni, hogy a veszélyhelyzet mire vonatkozik: ha a választások elhalasztására, határok lezárására, a lakosság átfertőztetésével a kórházi kapacitások határainak feszegetésére, az nyilvánvalóan rossz. Ha viszont arra használnák, hogy ellássák a kórházakat megfelelő felszereltséggel, bevezessenek különböző intézkedéseket az emberek, a társadalom és az egészségügy védelmében (látogatási tilalom az idősotthonokban, FFP2-maszkhasználat), az jó:
„A veszélyhelyzet egy eszköz, egy keret, csak tisztességesen kell alkalmazni. Mert különben a lakosság bizalma megrendül, és akkor nem lesz együttműködő.”
Higgyük tehát el: ha a Fidesz hirdet veszélyhelyzetet, az rossz és alantas, ha az ellenzék, az jó és szakszerű. Az ellenzék ugyanis partnerként kezelné az embereket: „Ha az emberek elhiszik, hogy a kormány azért tevékenykedik, hogy az ő és környezete egészségét megőrizze, sokkal nagyobb bizalommal lesznek eziránt, és ők fognak még pluszban saját családjukra és közösségükre olyan rendszabályokat hozni, amelyek tovább növelik az állami gondoskodás által létrehozott védelmet.”
Mi lesz a szabadságjogokkal?
Mit mond azon liberális, szabadságszerető hangoknak, akik az ön által felvázoltakban egy lopakodó megfigyelőállam kiépítését látják, hangzott az utolsó kérdés. Komáromi Zoltán ezt a nézőpontot belemagyarázásnak látja, és egy példával válaszol:
„Amikor a tűzoltóautó kimegy egy tízemeletes ház tüzét eloltani, és rámegy a virágágyásra, sőt, arrébb tesznek pár jogszerűen ott parkoló autót, hogy odaférjen és tudjon oltani, eszébe jut bárkinek is, hogy mindez a szabadságjogok sárbatiprása? Nem. Azért, hogy eloltsák a tüzet, észszerű kompromisszumokat kell kötni, észszerű intézkedéseket kell hozni. Ez nem jelenti azt, hogy a tűzoltóautó még hónapokig ott fog állni a virágágyás közepén.”
A kérdésre a válasz tehát: úgy istenigazából semmit.
Jön, jön, jön: miért csinálja azt az ellenzék covidügyben, amit?
Holnap különkiadással jelentkezünk, az első hosszú interjúnkkal: eredetileg egy rövidebb nyilatkozatot kértem a fentiekről Ceglédi Zoltán politikai elemzőtől, ami aztán annyira tartalmas lett, hogy nem tudom nem megosztani veletek.
Mennyire kell komolyan venni azt, amit Komáromi mondott?
Miért nem akarnak bizonyos ellenzéki szereplők túllenni a járványon?
Miért jó az a Fidesznek, ha a bizonytalanok a Mi Hazánkhoz mennek?
Miért lesz a 2022-es választás olyan, mint egy ősrobbanás?
És még sok más izgalmas téma: média, kötelező oltás, gulyáskapitalizmus!
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.