Ellenzéki covidkáosz, 7-es cikkelyes trollkodás, Dél-Tirol és öt jó furmint

Jó reggelt! A mai menü: Olaszország és a Furmint Február. Meg a régió. Jó olvasást!

---

Chronik Mitteleuropa

Továbbra is össze-vissza beszél a magyar ellenzék járványügyben

Miközben az Egységben Magyarországért szakpolitikai kabinetjének vezetője, a DK-s háziorvos Komáromi Zoltán az olvasható és a kormánypárti média csendje által kísérve éppen nekünk mondta el, hogy lényegében egészségügyi diktatúrát vezetnének be kormányváltás esetén, a máskor teljes ellenzéki egységet és a kibeszélések megszüntetését szorgalmazó Jakab Péter Jobbik-elnök elkezdett meredeken mást mondani, és hirtelen felindulásból petíciót indított a kötelező covidoltások ellen.

Sőt: Jakabék akár népszavazást is tartanának az ügyben, a pártelnök pedig arról beszélt, hogy április 3-án aki rájuk szavaz, az a kötelező oltás ellen szavaz. Ez logikailag azért izgalmas, mert már LMP-s, momentumos és DK-s politikusok is pedzegették azt, hogy kormányváltás esetén kötelező lenne/lehetne a covid elleni oltás, a jobbikosok meg ugye velük vannak egy közös választási listán,

Jakab Péter pedig még véletlenül sem az ellenzék közös színeiben, a közösen használt dizájnnal nyomatja az ügyet hónapok óta tematizáló Mi Hazánkhoz elszegődött csalódott szavazók visszaszerzésére irányuló kampányát.

Az ellenzék sajtóosztályát mindenesetre újfent megkérdeztük, hogy a homlokegyenest ellenkező vélemények között segítsenek eligazodni, hogy a miniszterelnök-jelölt szakszóvivőjének vagy a pártelnöknek a véleménye közül melyik az irányadó. Válasz sajnos most sem érkezett tegnap estig.

Romániában az illiberálisok nyernék a választást, ha az most lenne

Nem jól alakulnak a dolgok: így kommentálta Eckstein-Kovács Péter korábbi RMDSZ-es politikus, a román média egyik kedvenc erdélyi magyarja a legfrissebb romániai közvélemény-kutatást. Aszerint ugyanis simán többségbe kerülne a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) a járvány- és oltásszkepticizmussal nagyra növő, a román ortodox egyház által hallgatólagosan támogatott, vidéktől függően válogatott szlogenekkel nyomuló szélsőjobboldali AUR párt: előbbinek 34%-ot, utóbbinak 21%-ot mértek. Keleti szomszédunknál legutóbb 2020 decemberében volt választás: akkor mindössze egy párt nem zárta ki azt, hogy szóba álljon az AUR-ral, ez pedig az a PSD volt, amelynek a képviselőivel Strasbourgban mindenféle gond és elhatárolódási kényszer nélkül ülnek egy frakcióban az MSZP és a DK EP-képviselői.

Klaus Johannis elnök jobboldali-nacionalista Nemzeti Liberális Pártja (PNL) mélyrepülésben van azóta, hogy tavaly ősszel kidobták a technokrata-liberális koalíciós partnert, az USR-t, és a helyükre az uniós covidhelyreállítási pénzek közös, tehát igazságos elosztásának ígéretével bevették a közpénzszivattyúzásban nagy gyakorlattal bíró szocdemeket: 17%-on állnak most. Az ősszel az európai parlamenti Renew Europe-frakció (ebben ül a Momentum is) vezetését a pártelnökség kedvéért otthagyó Dacian Cioloș nem találja meg a közös hangot a néppel az USR élén:

így a leghangosabban ellenzéki hangnemet megütő, rendszeres utcai akciókkal, és egyre erőszakosabb, hivatalokban és szerkesztőségekben való akciózással és járványkritikus balhézással a médiafigyelmet mindig megkapó, az orbáni politikára példaként tekintő AUR támogatottságának növekedése egyáltalán nem csoda.

Noha az AUR-t egyelőre dugdosni kell még az európai szélsőjobboldali találkozókon is, egy PSD-AUR-kormány egy dolgot biztosan jelentene: Orbán Viktornak lenne egy fix, az európai félperiféria nacionalizmusában osztozó szövetségese az európai színtéren. És akkor ott van még Liviu Dragnea volt PSD-elnöknek az új, egyelőre mérhetetlen, de a román nyelvű orosz propagandalapok által erősen tematizált nacionalista pártja: ha még az is bejutna a parlamentbe, sem Brüsszel, sem Washington nem lesz boldog. Moszkva annál inkább. A 2024-es választásig persze van még hátra idő, de a trendek és tétek immáron világosak: az amerikaiak számára földrajzi fekvése miatt rendkívüli fontossággal bíró Bukarest újra érdekes!

Működésben a cseh jogállam: egy hét múlva hatályon kívül helyezhetik az ún. védettségen alapuló diszkriminációt a vendéglátásban

Csehország legfelsőbb közigazgatási bírósága úgy döntött: megsemmisíti a cseh egészségügyi minisztérium azon rendeletét, amely a vendéglátásban (az éttermekben, kocsmákban és szálláshelyeken) felgyógyultsághoz vagy oltáshoz kötötte a szolgáltatások igénybevételét. (Hogy ezt Prágában mennyire veszik amúgy komolyan, arról pár hete írtunk saját tapasztalataink alapján.) A döntés szigorúan jogtechnikai: miután már hetek óta nincs érvényben az egészségügyi veszélyhelyzet, ezért nincs már jogi alapja se a rendeletnek, az ugyanis azon járványügyi törvényre hivatkozik, amely ilyet csak veszélyhelyzet esetén tesz lehetővé. A 7 nap múlva, azaz február 9-én, jövő szerdán jogerőssé váló döntést meghozó bíró, Petr Mikeš mindenesetre alapjogi érveléssel adta mindezt elő, mondván az állam nem kötelezheti az állampolgárokat egy nem kötelező oltás beadatására. Kérdés, mit lép addig a cseh kormány: miután márciusra tervezik a korlátozások feloldását, könnyen lehet, hogy semmit. Az omikron felvitte ugyan az égbe a pozitív PCR-tesztek számát, a kórházak intenzív osztályain ugyanakkor jelentősen alacsonyabb a terhelés, és a halálozási számok is csökkennek.

7-es cikkelyes eljárást szeretne az osztrák ellenzék Ausztria ellen

A magyar jobboldali média bőszen hazaárulózta azon ellenzéki politikusokat és EP-képviselőket, akik anno megszavazták a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárást megindító Sargentini-jelentést, Ausztriában ellenben pont az Orbánékkal szövetséges szélsőjobboldal akarná ezt megindítani. Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) érvei szerint a február 1-i dátummal kötelezővé tett covid elleni oltás sérti az EU alapértékeit, az ugyanis aránytalan beavatkozást jelenti az osztrákok alap- és szabadságjogaiba, főként a testi épséghez fűződő jogot sérti. Roman Haider, a párt EP-képviselője szerint már rég nemzetközi megfigyelőknek kellett volna ellepnie Ausztriát, ám az EU mégsem tesz semmit: ő ezért az Európai Bizottsághoz fordult, és levélben arra kérte őket, lépjék meg, amit ilyenkor kell, és ne hagyják, hogy Ausztria Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Indonézia vagy Ecuador szintjére süllyedjen, az oltás ugyanis ezen országokban kötelező nyugati szomszédunk mellett. Az akció leginkább egy ügyes trollkodás a máskor bőszen az uniós értékekre hivatkozó uniós bürokraták bosszantására: a 7-es cikkelyes eljárásról ugyanis mind Lengyelország, mind Magyarország esetén kiderült, hogy az politikai akarat hiányában üres fenyegetés csak.