AUR-főideológus: Közös az ellenségünk a Fidesszel, fogjunk össze ellene!

Az AUR miatt nem lépett be az ECR-frakcióba a Fidesz: legalábbis Kocsis Máté, a nagyobb magyar kormánypárt parlamenti frakcióvezetője ezt a látszatot igyekezett kelteni az európai parlamenti választási nagy egyezkedések közepette június közepén, amikor még úgy volt, hogy Orbánék az ECR-be igyekeznek, nem pedig összeállva az EP-beli szélsőjobboldallal, létrehozzák a Patrióták Európáért nevű frakciót.

De milyen párt is pontosan a román AUR? Ők voltak az egyik fő oka volt annak, hogy Romániában furcsa módon összeállt egy közös EP-választási listára a kormánykoalíció két pártja, a korábban egymás legnagyobb ellenségeinek számító nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL). Mint mondták akkor: nem szabad hagyni, hogy a szélsőjobboldal megerősödjön vagy akár meg is nyerje nevető harmadikként az EP-választást, Romániát komoly embereknek kell képviselnie Brüsszelben. A nagypártok terve bevált: noha előzetesen 25%-ot is jósoltak a román szélsőjobboldalnak, az AUR végül 15% alatt szerepelt és meglepetésre bejutott az onnan kivált, sokkal radikálisabb, határozottan Oroszország-párti és irredenta SOS România párt is 5%-os eredménnyel.

Az AUR elnökével, a Moldova és Románia egyesüléséért és az úzvölgyi katonatemető román jellegéért küzdő túlmozgásos aktivistából mára a román politika egyik megkerülhetetlen figurájává váló George Simionnal még az Azonnalinál interjúztunk (az archívum valamiért nem érhető épp el, ezért nem az eredeti anyagot linkeljük), akkor mind a román, mind a magyar sajtóban nagy figyelmet kaptak az egy firenzei parkolóban elejtett mondatai, miszerint ő volna a román Orbán Viktor. Most az AUR főideológusával, a párt egyik alapítójával ültünk le beszélgetni Strasbourgban, az 1973-as születésű Claudiu Târziu ugyanis EP-képviselő lett idén. Romániai sajtóbeli források őt tartják az AUR agyának: minket főleg az érdekelt, hogy ideológiailag mi is az AUR, miért ilyen paradox náluk Orbán Viktor megítélése, és miért nem állnak ki Ukrajna mellett úgy, ahogyan azt európai szövetségeseik, mint Giorgia Meloni teszik. Interjú: a tegnap elkezdődött tusványosi bulira készülődvén ennél jobb olvasnivaló nincs!

Fotó: Claudiu Târziu / Facebook

Újságíróként dolgozott a kilencvenes-kétezres évek Romániájában. Ezzel a tapasztalattal a háta mögött hogyan foglalná össze röviden a román rendszerváltást és az azután történteket?

Könyvnyi terjedelemben tudnék válaszolni erre a kérdésre. Nagyon röviden három szakaszra osztanám a romániai kommunista rendszer 1989-as bukását követően történteket. Az első évtized a nagy társadalmi felfordulás fázisa volt:

végigrabolták az országot, bűncselekmények elkövetésére használták az államot, elherdálták nagy álmainkat, ekkor távozott a román emigránsok első hulláma is.

A második évtized a nagy demokráciákhoz és szövetségi rendszereikhez való igazodás jegyében telt, bizonyos követelmények és kritériumok teljesítésével, Románia NATO- és EU-tagságával, valamint az ezekkel járó olyan költségekkel, mint a fogyasztói kultusz átvétele és újabb emigránsok, ezúttal több, mint hatmillió román kivándorlása. A harmadik szakaszban egy új totalitárius rendszer felé vezetőt utat látok – és ezen rendszer központja már Brüsszelben lesz.

Milyennek látja mindebben a román titkosszolgálatok szerepét?

Rossznak. A titkosszolgálatok is a politikai piac játékosaivá váltak, sőt, olyannyira belekeveredtek a politikába, hogy meg is csonkították azt. Ami ma a román politikában történik, azt alapvetően a titkosszolgálatok irányítják. Teszik mindezt ahelyett, hogy a román állam elleni országon belüli és kívüli támadásokra reagálnának. Inkább a hatalommal és a pénzzel vannak elfoglalva – mint azt Florian Coldea nyugalmazott tábornok, a SRI korábbi műveleti vezetőjének közelmúltbeli esete is mutatja (Coldeát azzal vádolják, hogy többszáz ezer euróért cserébe elintézte volna, hogy bizonyos politikusok ne kerüljenek rács mögé, és őket a sajtóban dolgozó titkosszolgák segítségével is tisztára mosta volna – a szerk.). Álláspontom egyértelmű: a titkosszolgálatokra szükség van, de nem abban, hogy a politikai játszmákat irányítsák.

A titkosszolgálatok országa

Miért ment át az újságírás világából a politikába és alapította meg az AUR-t?

Az AUR 2019-es megalapítása szükségszerű volt és az azóta eltelt idő is visszaigazolja ezt. A nemzeti-keresztény, hazafias, identitárius, unionista (azaz Románia és a többségében románajkú Moldova egyesülését szorgalmazók – a szerk.), hagyományőrző és életpárti civil aktivisták erőforrásainak és szakértelmének egyesítésével jött létre a párt. Az AUR a mi generációnk válasza a román világot fenyegető veszélyekre, vagyis az alapvető értékek, azaz a keresztény hit, a román nemzet szeretete, a szabadság, a hagyományos családmodell feladásától a szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam felbomlásáig.

A 2020-as választáson robbant be a párt: senki se látta előre, hogy az AUR nemhogy bejut a román parlamentbe, de 10% körüli eredményt ér el. A járványellenes intézkedések kritikája lehetett ennek a fő oka?

Az, hogy szembeszálltunk a polgárok jogait és szabadságjogait sértő aberrált hatósági intézkedésekkel, kedvező tényező volt az első győzelmünkhöz. De nem ez volt az egyetlen dolog, ami segített bejutni a parlamentbe. Az előbb azt mondtam, hogy az AUR egy szükségszerűség. Mégpedig azért, mert mi vagyunk az egyetlenek, akik a normalitást védjük. A románok érezni kezdték, hogy ellopják az életmódjukat, hogy egy új, kontinentális méretű diktatúra veszélye fenyeget, és reagálnak erre:

mi, az AUR vagyunk azon antitestek, amelyeket a román nép az EU-n végigsöprő neomarxista vírus ellen aktivált.

Mi a járvány legfontosabb tanulsága?

Én a járványt egy gyakorlatnak látom, amivel az emberek leigázhatóságát tesztelték. A félelmet használták arra, hogy önként feladjuk a szabadságunkat. És látták, hogy ki és milyen eszközökkel áll ellen. Várható, hogy hamarosan újabb leigázási kísérletre kerül sor, és lehet, hogy az sikerülni is fog, hiszen most már tudják, hogyan fogunk reagálni, és hogy van ellenállás. Abban, hogy ismét a félelmet fogják használni, biztos vagyok. Talán ezúttal nem a betegségtől való félelmet, inkább a háborútól való félelmet.

Már most vannak jelei annak, hogy egy ilyen manőverre sor kerülhet. Mert amikor a félelem megragad benneteket, kirabolhatnak, megalázhatnak, rabszolgasorban tarthatnak, és nem fogtok ellenállni, mert mindezt elviselitek, ha azt mondják nektek, hogy így menthetitek meg az életeteket.

Keresztény, konzervatív, nacionalista párt: ez volna az AUR definíciója? Van esetleg történelmi előképük?

Konzervatív, szuverenista, nacionalista, keresztény párt vagyunk. Nem patrióta, hanem nacionalista: a két koncepció között fontos különbség van. A kereszténység alatt nem az ortodoxiát értjük, a kereszténység egészéhez szólunk. Nincs olyan párt előttünk a román történelemből, amit modellként tudnánk használni. A 19. század végén, a 20. század elején létezett Romániában a Konzervatív Párt – van, ami közös velük, de van, ami nem, mint például az, hogy az a párt a saját vagyoni és társadalmi helyzetüket konzerválni akaró földbirtokosok pártja volt.

Gazdaságilag az AUR a klasszikus liberalizmus híve, de a kialakulóban lévő új plutokráciát elutasítja: ez az új kapitalizmus a politikai és gazdasági erő vegyítésével csapolja le a társadalmakról azok erőforrásait, potenciálját.

A mi szemünkben ez nem is kapitalizmus már, mert az állami erőforrásokat is használja, alakítja a saját érdekében. Ha például én gazdag üzletemberként odamennék önökhöz, akik a példa kedvéért legyenek most politikusok, hogy finanszírozom a kampányukat, cserébe pedig engem segítő jogalkotást kérek, azzal a továbbiakban már nem vagyok őszinte versenytársa a többieknek a piacon.

Ezen új plutokráciára az erősebb állam megoldás lehet?

Ha valóban szabadpiacot szeretnél, először az államot kell megtisztítani az azt behálózó csápoktól. Mondok egy példát. A romániai energiapiacot úgymond liberalizálták, de szabadpiac így sem alakult ki, hiszen a romániai áramot 80%-ban egy állami cég állítja elő továbbra is, amivel kvázi monopolhelyzetben van.

A román törvények értelmében az általa megtermelt áram 60%-át ennek a cégnek a bécsi áramtőzsdén kell értékesítenie. A bécsi tőzsdén vannak bizonyos, a román politikai elithez is bekötött emberek, akik manipulálják ezeket az árakat, hogy azok magasabbak legyenek, ami egyben minden mást is megdrágít Romániában. Ez volna a szabadpiac? Ahhoz, hogy valóban szabad legyen a román energiapiac, annyi energiacéget kell beengedni az országot, amennyit csak lehetséges, és nem lenne szabad kikötni nekik, hogy a bécsi áramtőzsdén keresztül értékesíthetik csak az áramot, tehessék azt meg közvetlenül is. Legyen végre valódi és garantáltan tiszta verseny az intervencionista állami lépések helyett!

Sokan a mai napig visszasírják Nicolae Ceaușescut. Mit gondol, miért?

Egyeseknek az jut róla eszébe, hogy akkor voltak fiatalok. Nem volt semmilyen összehasonlítási alapjuk, mert a szocialista táborból nem lehetett egykönnyen kijutni.

Mások szerint akkoriban minden kiszámítható volt.

A végzettségedtől függően kaptál munkát, ha megházasodtál, kaptál lakást. Ha spóroltál, nyáron elmehettél nyaralni valahova vidékre. Fiatalon elkezdtél valahol dolgozni, és onnan mentél nyugdíjba. Kiszámítható, kockázatmentes élet volt, nem voltak olyan nehézségeid, mint amikkel a szabadság jár.

Vannak olyanok is, akik az egész időszakot az újonnan felhúzott gyárakra, utakra, gátakra és lakótelepekre redukálják. Ezen vívmányok, amelyek iránt sok román nosztalgiázik, ugyan figyelemreméltóak voltak, de nem igazolják vagy kompenzálják azt a többmillió emberi életet, amelyet a kommunista rendszer több mint 40 év alatt elpusztított országunkban.