Amikor egy kormány az országa ellen fogad

Jó reggelt! Miközben Magyarországon az a fő téma, hogy mit akar és jelent be Magyar Péter, addig a környéken pár fokkal izgalmasabb dolgok történnek: egy saját országa ellen szurkoló kormány; az Európai Ügyészséggel hadakozó, européer maszkot hordó miniszterelnök; véletlenül, de konzekvensen mindig rossz címzettnek maileket küldő ellenzéki vezető; országa EU-s álmával szakító államfő. Jó olvasást!

---

Amikor egy kormány az országa ellen fogad

Románia kormánya lepődhetett meg a legjobban azon, hogy megnyerte a pert, amit egy kanadai cég indított az ország ellen évekkel ezelőtt, amiért nem nyithatta meg az Erdélyi-szigethegységbe, Mócföldre tervezett verespataki (Roșia Montană) aranybányát, ahonnan becslések szerint 300 tonnányi aranyat lehetne kibányászni. A bányalicenszt a kilencvenes évek legvégén a cégnek értékesítő román kormányok 2014-ben hátráltak meg: a környezetvédők tüntetései miatt az akkori szociáldemokrata vezetés nem adott engedélyt a bányanyitásra.

A kanadaiak 2015-ben beperelték emiatt Romániát, mire a 2015-2017 közötti bukaresti szakértői kormány az utolsó munkanapján felterjesztette az UNESCO-világörökségi listára a verespataki bányászati kultúrtájat és az ottani római kori aranybányát. Emiatt sokkal macerásabb lett helyben minden a ciántechnológiával Európa legnagyobb külszíni aranybányáját megnyitni szándékozó cég számára, ugyanis mindenki attól tartott, hogy a projekt miatt a római kori tárnák nagyrésze elveszik. Nem beszélve a tájról, négy hegycsúcsot láttak veszélyben.

Kolozsváron magyarul is tüntettek a bánya ellen. A magyar kormányok eleve ellenezték a projektet a 2000-es tiszai cianidszennyezést okozó technológia tervezett használata miatt. Fotó: Rosia Montana in UNESCO World Heritage / Fb

A washingtoni választottbíróság minden pontban a románok ügyvédeinek adott igazat, azaz nemhogy a kért 6,7 milliárd dolláros kártérítést nem kell kifizetniük a kanadaiaknak, de a bányanyitást sem kell engedélyezniük. A bíróság szerint a kanadai cég nem járt el kellően körültekintően az engedélyek beszerzésekor, a román hatóságok ellenben a projekt környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális hatásait figyelembe véve jó döntést hozták, amikor nem adtak engedélyt a bányára.

Az ítélet azért izgalmas, mert a román kormánykoalíció hetek óta azt hangoztatja: a most ellenzékben politizáló, Romániát menedzselni képtelen elődjeik hanyagsága miatt el fogják bukni a pert, és romokban hever majd emiatt a költségvetés.

Marcel Ciolacu román szociáldemokrata miniszterelnök február 1-jén tette fel a lemezt: hamarosan ítélet fog születni, és azt Románia elbukja, és akkor fizethet, mindezt olyan románellenes politikusok miatt, akik a saját érdekeiket a nemzet érdekei fölé helyezték. Ezt követően heti rendszerességgel megszólalt vagy ő vagy a pénzügyminiszter, hogy a 6,7 milliárdos kártérítésen keseregjenek, amit nyugdíjemelés vagy infrastruktúrafejlesztés helyett ki kell fizetniük egy külföldi cégnek.

A terv nyilvánvalóan az volt, hogy felkészítsék az ügyvédeik által várhatónak tartott vereségre a közvéleményt, és a júniusi helyhatósági és EP-választás előtt bűnbakot is találjanak: a szalonképes ellenzéket, azaz Dacian Cioloș volt kormányfőt és korábbi politikai hátországát, a 10% körül álló USR pártot, amely részben a verespataki zöld tüntetőkből alakult. Az ok: a Cioloș-kormány terjesztette fel Verespatakot az UNESCO-világörökségi listára, azaz ezek ilyen hippik, ilyen zöldek, fogalmuk sincs arról, hogyan mennek a dolgok, és még fizetni is kell emiatt. Ciolacu a közelgő vereségben lehetőséget látott: még népszavazást is kiírt volna arról, hogy akarják-e a románok, hogy legyen aranybánya Verespatakon, azaz tartósan használta volna az ügyet, hogy magát és kormányát a nemzeti érdek védelmezőjeként állíthassa be. A PSD-PNL nagykoalíciós kormány érezhetően a bányanyitást pártolja, pénzt vár attól akár feketén, akár adóként. Ciolacu pártja, a PSD, és a PNL nagyobb része is végig burkoltan a bánya mellett lobbizott: az UNESCO-listára való felvétel ellen léptek fel, mondván azt addig nem illik meglépni, amíg le nem zárult a vita a kanadai céggel. Idén februárban végig arról beszéltek: mindenki, aki támogatta az UNESCO-listára való felvételt, felelős azért, hogy kártérítést kell fizetni, és tűnjön el a közéletből.

Mint a román liberális G4Media portál publicistája, Dan Tăpălagă megjegyzi: az ellenzék ellen fabrikált atombombát Ciolacuéknak sikerült végül saját magukra dobni, mert a washingtoni választottbíróságot nagyrészt a verespataki bányászati kultúrtáj UNESCO-s védelme győzte meg a románok igazáról. Azaz Romániának nem Cioloșék miatt kell fizetnie, hanem ellenkezőleg, miattuk nem kell fizetnie.