Amikor egy kisebbségi párt legyűri a szélsőjobbot és a szélsőbalt is

Jó reggelt! A május 9-i moszkvai rövid Putyin-beszédet követően a témáink:

• Ausztria, háború, profit, adók, Szerbia, Kárpátalja, burgenlandi borászat.

• Egy németországi tartományi választás kapcsán bemutatjuk a német politika új csillagát, az észak-dél ellentétet is tematizálni próbáló dán kisebbségi SSW-t!

• És végül megfejtjük, miért volt egyenesen káros a kötelező maszkozás erőltetése egy friss tanulmány szerint a túlságosan normakövető országokban.

---

Chronik Mitteleuropa

Elindult a Napunk, a Denník N magyar lapja

Hangsúlyosan nem magyarországi, hanem szlovákiai magyar lap akarnak lenni, azzal a helyzeti előnnyel, hogy a kiadó szlovák és cseh lapjának cikkeit magyarra fordítják, és ellenkezőleg. Ráadásul egy volt azonnalis újságíróval, a lapnál valamiféle budapesti tudósítóként működő Renczes Ágostonnal a fedélzeten. Ez jó egyrészt a Napunknak és az olvasóknak, hiszen írásban nála kreatívabb embert keveset találnak, rossz viszont az újabban már főszerkesztői szinten fake newst toló Azonnalinak, ott ugyanis ezzel senki nincs már, aki miatt érdemes lenne az oldal fejlécén tartani a Közép-Európa hashtaget (igaz, több mint két hete nincs is alatta új tartalom). Ráadásul felmondott ott azóta Karóczkai Balázs, az eddigi operatív vezető is: így a lap eddigi legjobb, 2021 nyári stábjából mostanra senki nem dolgozik már az idei választási kampányban ellenzéki portálhoz és ellenzéki politikus tulajdonoshoz képest a Miniszterelnöki Kabinetirodától bannerekért 15,9 millió forintnyi közpénzt kapó Azonnalinál, és szerkesztőjük se lesz. Mindenesetre ahogy egy volt azonnalis újságíró kiírta a FB-falára: ha már az Azonnalit kinyiffantották, a Napunk jó lesz a helyére. Hát legyen is!

Most takarítják el Sebastian Kurz utolsó embereit a kormányból

Nem kell meglepődni azon, hogy tegnap egyszerre két osztrák miniszter is úgy érezte, neki le kell mondania. Karl Nehammer, a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) Sebastian Kurzot követő kancellárja ugyanis hétvégén a párt kongresszusán be akarja mutatni az új, saját csapatát, ehhez pedig az kell, hogy azok, akiknek távozniuk kell, ehhez elpakoljanak és üressé tegyék a helyeket legkésőbb a hét közepéig. Elisabeth Köstinger turizmusért felelős miniszter és Margarete Schramböck gazdasági miniszter az ÖVP-t az addigi feketéről türkizre festő Kurz csapatának klasszikus képviselői voltak: a lendület és a dinamizmus jegyében fiatal nők, részben menedzserek kerültek kormányzati toppozíciókba az ÖVP-től megszokott, mindenki által jól ismerten néppárti gazdasági kamarás vagy épp gazdálkodói szervezetbeli arcok helyett.

Azután, hogy Kurz a hétvégén bejelentette, a politikából való távozása végleges, az ÖVP-mélyállam újra kivirulhat a hatalomban, és ebben az sem fogja zavartatni, hogy a szocdem SPÖ és a szélsőjobbos FPÖ is új választások kiírását követeli. Miért is zavarná őket: jelen állás szerint csak egy hosszú évtizedeken keresztül bevált ÖVP-SPÖ-nagykoalíció lenne elképzelhető. Amivel az ezzel szakító, először az FPÖ-vel, majd a Zöldekkel kormányozni kezdő Kurz által fémjelzett korszaknak végképp vége lenne.

Megadóztatnák a háborúból leginkább profitáló cégeket

Mi a közös Mario Draghi olasz technokrata miniszterelnökben, Keir Starmer brit baloldali Munkáspárt-elnökben és a német Zöldekben? Hát ez: 10-25% körüli különadót vet(né)nek ki a háborús helyzetben aránytalanul jól járó energiacégek profitjára, hogy abból finanszírozni tudjanak olyan csomagokat, amelyek az erre rászoruló családokat és cégeket támogatják az elszálló energiaárak fedezésében.

A Pioneer szedte össze, mely cégekkel jött hirtelen nagyon sok pénz szembe az Oroszország ellen szankciókat hozó (ezzel a kelet- és közép-európai országokat és a népet az anyagi kivéreztetés szélére vivő), a járványt korlátozásokkal kezelni akaró, a háború árnyékában hirtelen fegyverkezésbe fogó politikának köszönhetően:

• A BP profitja 2022 első negyedévében megduplázódott az olaj- és gázárak drasztikus emelkedésének köszönhetően: ez 6,2 milliárd dollár, amivel 138%-os pluszt könyvelhettek az előző év azonos időszakához képest.

• A Shell rekordot döntött: még úgy is 26%-kal tudta növelni a profitját 2022 első három hónapjában 2021 első negyedévéhez képest, hogy baromi költségesen kivonult az orosz piacról. Hogy ez nekik mennyire drága volt, mutatja: az első negyedév profitja 7,1 milliárd dollár, míg 3,9 milliárdba került az Oroszországból való kivonulás.

• Nem csoda, hogy mindenki azt mondja: most gyorsan kell még venni BP-, Shell, Chevron-, ExxonMobil- és Conoco Phillips-részvényeket, ezek értéke tavaly ugyanis átlagban 58%-kal nőtt.

• A hadiipart se felejtsük persze el: a tankokat és légvédelmi rendszereket gyártó német Rheinmetall részvényei az év eleji szinthez képest mára 150%-os (!) pluszban vannak. Elemzők szerint a cég idei nyeresége minden eddigit felülmúló rekordnyereség lesz, noha vannak, akik azért hozzáteszik: hadiipari cégbe pénzt fektetni eleve nagy erkölcsi dilemma, akkor is, ha ráfogható, hogy csupán az agresszor Putyin elleni védekezés miatt van erre szükség.

A különadó ötlete nem új, a német Zöldek már a járvány alatt is (akkor még ellenzékben) szorgalmazták, hogy a pandémiából aránytalanul nagy hasznot húzó cégeket egy kicsit jobban megsápolják: ezt a Merkel-kormány elutasította. Ha azonban úgy nézzük ezt, mint ahogy Kohán Mátyás, a jobboldali sajtó csillaga sugallja, akkor a helyzet az, hogy a magyar kormány az emberek életszínvonalának megőrzése érdekében lényegében ugyanezt csinálja, csak Orbánék újabb különadók kivetése helyett eleve hatóságiárasítják a MOL-benzint, ami látványosabb fogyasztói szemmel.

A Gemišt által megkérdezett közgazdász, Isztin Péter (itt olvashatod őt) viszont úgy látja, hogy a cégeket inkább ösztönözni kellene arra, hogy újabb energiaforrásokat vonjanak be az ellátásba: a magasabb árak és ezáltal a magasabb profitok éppen ezt teszik. „A különadók, ha tartósak, alapvetően visszafogják a beruházásokat az energiaszektorban, mint ahogyan azt a rezsicsökkentés esetén Magyarországon is látjuk. Emiatt nem tartom az ilyesmit jó lépésnek, és igen, van valamennyi hasonlóság eközött és a magyar rezsicsökkentés között. Lehet persze azt mondani, hogy ezek átmeneti intézkedések lennének, de ebben is lehet szerintem kételkedni.” A különadót eddig mindenesetre csak az olaszok lépték meg, ott is 10% csak a mértéke, a Zöldeket lekeverték a liberálisok, a Labour meg eleve nincs kormányon.