A szerbek Magyar Pétere, politikai showműsorok és oroszozás

Jó reggelt! Egy ideje tudatosan 30 ezer karakter környékén maximalizálódik a hírlevél terjedelme: hogy kevés ez? Vagy sok ez még így is? Írd meg kommentben, előre köszönjük a visszajelzést. Ma főleg Szerbiára nézünk, pontosabban az ottani ellenzéki reménykeresésre, de Közép-Európa történéseinek ütőerén tartva a kezünket természetesen azt is összefoglaljuk, mi folyik épp körülöttünk. Jó olvasást!

---

A szerbek Magyar Pétere?

Szerbiában egy izgalmas új politikai erő épül épp fel: nem, ezúttal nem a lítiumbányák elleni küzdelemből növi ki magát valami, hanem Dél-Szerbia központjából, a majd’ 200 ezres Nišből az ottani szívsebészeti klinikáról. Tavaly tavasszal a teljes balkáni sajtó hősként ünnepelte Dragan Milićet, a klinika 59 éves vezetőjét, amiért ingyen túlóráztak hétvégenként az orvosok, hogy felszámolják a többhónapos várólistákat. Az ötlet egy fiatal orvostól és két asszisztensétől jött: ők ugyanis besokalltak attól, hogy sorra hívták fel a várólistákon épp soron következőket, de a telefont vagy nem vette fel senki, vagy nem volt kapcsolható a szám, vagy sokadik csörgést követően egy fáradt hangú rokon mondta be nekik, hogy a férj, anyuka, nagyszülő pár hete meghalt, így a hónapok óta várt műtét már nem aktuális. Milić megkérdezte a csapatát, az ingyenmunka ötletét az osztály 130 munkatársa egyöntetűen támogatta: 24 munkanapot dolgoztak le így ingyen, ezalatt 287 műtétet hajtottak végre.

Az orvoscsapat ezért akkor a szerb kormánytól sem támogatást, sem dicséretet nem kapott, pláne mivel Milić utólag nem győzte hangsúlyozni, hogy úgy kellett műteniük, hogy Nišben mindössze egy működő EKG-készülékük van és az is az amerikai nagykövetség ajándéka volt. A médiában végig arról beszélt, hogy a várólisták eleve a magánegészségügyi lobbi miatt alakultak ki, és meg kellene tiltani, hogy egy orvos az állami és a magánegészségügyben is dolgozzon egyszerre, ez ugyanis a korrupció melegágya, ami miatt az orvosok nem gyógyítani akarnak szerinte, hanem minél több pénzt lehúzni a betegről, gyakorlatilag megtartani őt minél tovább betegen, a saját páciensének. Interjúiban a titói Jugoszláviát említette rendre példaként, ahol szegény és gazdag is egyféle ellátást kapott: jót és gyorsat. Azt, hogy kitüntessék őket, elutasította, mondván ők mindössze a dolgukat tették, kitüntetések helyett inkább jobb felszerelésre és több dolgozóra lenne szükségük. Súlyos értékválságnak nevezte, hogy azért állítják be őket hősnek, mert gyakorlatilag ingyen mentettek életeket.

Milić megelégelve azt, hogy a minisztérium még cseszegeti is, amiért ráirányította a figyelmet arra, hogy a várólisták ügyét simán meg lehet oldani, úgy döntött, hogy a társadalmi megbecsültségét a politikában kamatoztatja. Látva azt, hogy elkezdett szervezkedni, gyorsan a kormányzó Szerb Haladó Párt is felajánlott neki posztokat, de ő inkább saját, egy normális és igazságos várost propagáló, az Aleksandar Vučić-féle kormánypártot erősen kritizáló listát állított helyben a tavaszi önkormányzati választáson. A listán Nišen kívül ismeretlen emberek: más orvosok, ápolók, egyetemi tanárok, helyi vállalkozók szerepeltek, mindenféle politikai tapasztalat/tudás nélkül.

A szerb ellenzék potenciális vezetője. Fotó: DM / Facebook

Kampányukat akarva-akaratlanul a kormánypárt is megtolta, amikor tavasszal mondvacsinált okokból nem hosszabbították meg Milić szerződését a klinikán. Mikor látták, hogy az orvos valóban népszerű, elkezdték lejáratni, az amerikaiak emberének és Koszovó barátjának nevezték a kormányközeli médiában. Ugyan végül meglepetésre hajszál híján nem sikerült ellenzéki polgármestert adni Nišnek – egy mandátumon múlt –, de az érdemi szervezeti infrastruktúra nélküli orvos listája a semmiből 24,5%-kal így is a második helyre futott be, maga mögé utasítva a parlamenti ellenzék együtt 20% körül szereplő pártjait. Látva az orvos sikerét, a szerb elnök belengette, hogy napok alatt bemutat egy tervet a várólisták lefaragásáról, ez azonban elmaradt, Vučić azóta is adós ezzel. Emiatt döntött úgy nemrég Milić, hogy

országos mozgalmat épít Szerbia Decentralizálása Mozgalom (PODES) néven, már meglévő helyi kormánykritikus civil szerveződésekre alapozva azzal a céllal, hogy a következő választáson ők legyenek a haladó párt fő kihívói. Az orvos nem tart attól, hogy lepopulistázzák, ellenkezőleg, akik így tesznek, azoknak azt üzeni, hogy akkor tartsák el helyette a mostani politikusokat ők még éveken keresztül.

Szerbiában az ellenzék helyzete évek óta ahhoz hasonlít, mint ami Magyarországon volt 2018, majd 2022 után: teljes nihil, párszázalékos pártok próbálnak egymás fölé kerekedni, évente jön egy szépreményű potenciális vezér valamelyik hátsó szobából, aki aztán gyorsan elhasználódik, de már ott is van a helyére a következő.