A szocik Pécsen, a pálya Zágrábig, a cseh vidék a külvárosban

Üdv Pécsről, pontosabban helló, Pécs: maga Szili Katalin köszöntötte 2009-ben, akkor még MSZP-s polgármester-jelöltként így és egy hibátlan kampánydallal városa lakóit. Nem tudom, jól járt-e a város azzal, hogy végül nem őt, hanem majd’ kétharmaddal a Kubatov-listát akkor tesztelő Fidesz jelöltjét választotta: Pécs ugyanis olyannyira eladósodott az utána következő években, hogy csak múlt héten (igaz, így is idő előtt) sikerült visszafizetniük a hitel utolsó részletét. A már a baloldali pártok támogatta polgármester, Péterffy Attila büszkén el is nevezte a függetlenség napjának május 14-ét, sőt, még a Quimby-t is meghívta zenélni a főtérre, úgy örült neki, és azóta is egymást érik itt a programok. Hogy Pécs kimagaslóan jó hely, nem ecsetelem, megírtam már, de ha már itt vagyok, ezt a hírlevelet Baranyának szentelem. A témák:

• Hogyan hazudik és kampányol a létező baloldal a kertvárosi paneltelepen?

• Az M6-os kb. kész. De mi lesz az M60-asból, a Pécs-Zágráb-autópályából?

• Ahol saját pilsnert adnak 500 forintért. Hol sörözz Pécsen cseh hangulatban?

---

Dobrev Klárával a sírig

Míg a Jobbik EP-képviselőjelöltje, Róna Péter közgazdászprofesszor lemondta a pünkösd előtti pécsi belvárosi fórumát, Dobrev Klára biztosra ment és csütörtök este bement a kertvárosi paneltelep kellős közepére kampányolni. A pécsi plakátokon nagyjából fele-fele arányban osztozik a várost vezető bal- és a jobboldal, a Fideszen és a DK körüli világon kívül láthatóan jelen van a Kutyapárt és a Mi Hazánk is – erre Péterffy Attila polgármester annyira büszke, hogy még az önkormányzati lapban is megjegyzik, miféle kiegyensúlyozottság jellemzi a pécsi kampányt.

Dobrev Kláráékat a bejárattól harminc méterre tette le egy autó. Amint elindult a kertvárosi kultúrközpont felé, felvett egy óriási vigyort, mindenkinek „jónapotkívánok, sziasztok, mennyi ismerős arc” köszönés. Mikor párperces késéssel megérkezett, addigra a tömeg nagyobb részét a szervezők beterelték már a színházterembe, de pár rutinos helyi azért kitartott és a bejáratnál celofánba csomagolt, kék masnival átkötött perectállal fogadta: „Jaj, de kedvesek, hát nagyon szép ez a nagyon sajtos… ööö…. sós perec! Nagyon kedvesek, hát nem is tudom, adjak-e belőle a kollégáimnak!” Bent a teremben levegő alig, a Budapestről érkezett DK-sok profin ültetnek, nehogy akár csak egy üres széket is lásson a pulpitusról „a Klára”. Nem tudom, hova üljek, de egy kék „Dobrev 2024” feliratú baseballsapkás, feltöltött szájú 50-es szőke odajön hozzám azzal a dumával, hogy „olyan kis elveszettnek tűnsz, mi van veled?”, és már mutatja is a székemet az utolsó sor szélén, fölötte van a levegőztető, „nagyon prémium hely”.

Pécs, 2024. Fotók: Bukovics Martin