Miért rak Orbán elítélt bűnözőket a nyugat ajtaja elé?

Jó reggelt! Sajnos semmilyen olasz kontentet nem ígérhetünk mára. De lesz más!

• Miért és hogyan lépett szintet a brüsszeli uniós intézmények elleni harcában az Orbán-kormány azzal, hogy ráengedi a nyugatra az embercsempészeket?

• Bilderberg-találkozó: kik a legjobb atlantisták Közép- és Kelet-Európában?

• Mi lett az osztrák szocdemek pártválasztásának eredménye, és mi jön most?

• Hogyan lépdel az őszi történelmi vereség felé a szlovák jobboldal?

• Mire olyan büszke most mindenki a boszniai Republika Srpskában?

• Hogyan ette meg az új montenegrói elnök a szerb nacionalistákat? Jó olvasást!

---

Miért enged szabadon az elvileg az illegális migráció ellen küzdő magyar kormány egy rakás embercsempészt?

Hétfőn bekérették az osztrák külügyminisztériumba a bécsi magyar nagykövetet az Orbán-kormány azon lépése miatt, hogy egy rendelettel szabadon engedtek egy csomó embercsempészt, akiknek – ha ez maguktól esetleg nem jutna eszükbe – kötelező elhagyniuk Magyarország területét a szabadon engedésük után 72 órán belül. Normális esetben nem kell jogot végzettnek lenni ahhoz, hogy az ember szemöldöke felszaladjon egy ilyen hír hallattán, ugyanis

józan paraszti ésszel is minimum gyanús kellene, hogy legyen, hogy elítélt bűnözőket random rendelet alapján csak úgy szabadon engedjenek – ilyesmit ázsiai féldiktatúrákban szokás csinálni, nem az Európai Unióban.

Csakhogy Magyarországon már évek óta konstans veszélyhelyzet van – most épp az ukrajnai háború miatt –, így rendelettel (is) lehet bármit csinálni, persze a fideszes kétharmad ugyanennyi erővel mindezt a büntetésvégrehajtási törvénybe vagy az alkotmányba is beleírhatta volna. Mindenesetre a rendeletben a háborús veszélyhelyzetre hivatkoznak, bár annak megérveléséhez azért kell némi fantázia, hogy bűnözők Európára eresztése mégis miként segít megvédeni Magyarországot a szomszédban zajló háború következményeitől.

Jogászkodás röviden: ne itt tessék reintegrálódni

Az embercsempészek szabadon engedése jogtechnikailag a „reintegrációs őrizet” nevű jogintézmény keretében (vagyis annak megerőszakolásával) történik. Ez alapesetben arra való, hogy ha egy elítéltet nem lehet feltételes szabadságra bocsátani (például azért, mert a büntetése meghatározott hányada még nem telt el), de egyébként jól viselkedik, akkor kérvényezheti a reintegrációs őrizetet: ennek, amint a neve is mutatja, az a célja, hogy az elítélt könnyebben visszailleszkedhessen a társadalomba, már a büntetése letöltése alatt járhasson dolgozni például.

Ehhez egy csomó garanciális szabály társul: eleve nem kérhetik azok, akik erőszakos bűncselekmény miatt ülnek, és olyanok sem, akiket öt évnél többre ítéltek. A reintegrációs őrizet tartama pedig legfeljebb tíz hónap vagy egy év lehet, azaz olyat nem lehet csinálni, hogy valakit elítéltek öt évre, aztán fél év múlva reintegrációs őrizetbe kerül, és úgy-ahogy szabadon mászkálhat a maradék négy és fél évig. Ez amúgy sem igazi szabadságot jelent, inkább olyasmi, mint egy enyhített házi őrizet, vagy mint mondjuk az élet a covidőrület idején a lockdownban: meghatározott lakásban kell laknia, és onnan csak indokolt esetben – dolgozni, bevásárolni, orvoshoz – járhat el, amit nyomkövetővel ellenőrizhetnek.

A normális esethez képest a veszélyhelyzeti kormányrendelettel a reintegrációs őrizetnek a lényegét teljes mértékben megkerülték. Például az embercsempészetnek már az alapeseti büntetési tétele is két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ami a minősített esetekkel (például fegyveres, vagy üzletszerű elkövetés esetén) egyre növekszik, vagyis az ötéves szabály a legtöbb esetben feltehetően máris ki lett kerülve. És persze azt sem nézik, hogy mennyit ült le az illető, és egy évnél kevesebb lenne-e hátra a szabadulásig vagy feltételes szabadságig. Ráadásul az embercsempészek közül csak azok élhetnek ezzel a grátisz lehetőséggel, akikkel szemben kiutasítást is elrendeltek, ami magyarul annyit jelent, hogy külföldiek. Magyar állampolgárral szemben ugyanis kiutasítást a Btk. alapján nem lehet kiszabni. Aki tehát magyarként adta a fejét embercsempészésre, az maradhat a négy fal között.

A slusszpoén meg persze maga a „reintegráció”: a szabadon engedett külföldi csempészek ki lettek utasítva, kötelesek az ország területét 72 órán belül elhagyni, vagyis a magyar állam magasról tesz rá, hogy reintegrálódnak-e a társadalomba, vagy sem, a lényeg, hogy ne a magyar társadalomba akarjanak reintegrálódni.

Elvileg persze odaírták a rendeletbe, hogy a reintegrációs őrizetet a legutóbbi tartózkodási helyük, vagy állampolgárságuk szerinti országban végre kell hajtani, de azt gondolom, a belügyminiszter, Pintér Sándor sem hiszi el, hogy ezek az emberek engedelmesen jelentkezni fognak Szerbiában, a háborús Ukrajnában, vagy valami félig működő észak-afrikai országban a hatóságoknál, hogy helló, kérem ide a nyomkövetőt. A magyar hatóságok meg ha akarnának, se tudnának ezen országok hatóságainál ennek érdekében sok mindent tenni.

Szóval nem csoda, ha a szomszédok nincsenek elájulva az ötlettől, és az osztrákok már be is jelentették, hogy emiatt visszaállítják egy időre a határellenőrzést Magyarország felé. De mivel az EU nagyrésze a schengeni övezetnek köszönhetően mentes a belső határoktól, így az elengedett csempészek tulajdonképpen szinte bármely más tagállamban felbukkanhatnak. Hogy mennyien lehetnek ezek az emberek, arról nem tudni pontos számokat, a hvg.hu feltáró cikke „tömegekről” ír, és arról, hogy „folyamatosan” engedik ki a börtönökből az elítélt csempészeket.

De miért van erre szükség, és mi köze ennek a háborúhoz?

A válasz egyszerű: a pénz miatt, és semmi.

A pénzügyi okot nem elsősorban úgy kell érteni, hogy sokba kerül a börtönben etetni ezeket az embereket, mint azt Gulyás Gergely állítja. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy miután az EU továbbra sem mutatja jelét, hogy mostanában ki akarná fizetni Magyarországnak a jogállamisági problémákra hivatkozva felfüggesztett pénzeket, így

az Orbán-kormány megmutatja, hogy ő is tud ám övön aluli ütésekkel játszani.

Arra feltehetően számítottak, hogy a jogállamisági mechanizmusban felfüggesztenek valamennyit (ez 6,3 milliárd euró lett végül), azonban az, hogy további – egyébként kérdéses jogalapokon – még majdnem 28 milliárd eurót visszatartanak, és újabb meg újabb követelményekkel állnak elő, az azért a kormányt is meglephette.

Orbán Viktor a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács elnökével, Charles Michellel idén márciusban. Fotó: Európai Tanács sajtószolgálata

Először ugye arról volt szó, hogy a korrupció és az EU-s pénzek szabálytalan felhasználása a probléma, ezért függesztettek fel 6,3 milliárdot a jogállamisági mechanizmusban, szépen lepapírozva, az Európai Unió Tanácsával (azaz a tagállami kormányokkal) leokéztatva. Eddig oké.

Csak aztán közben a kormány ugye tovább kekeckedett az Oroszország elleni szankciók ügyében, levetetett embereket a szankciós listáról, meg mindenféle kivételeket harcolt ki. Közben meg a kormányzati politikusok csúnya hangnemben beszólogattak a megtámadott Ukrajnának. Ja, és ráadásul még blokkolták a globális minimumadót is. Erre mondták Brüsszelben, hogy oké, akkor lennének még itt további szupermérföldkövek, például csináljatok egy bírósági reformot, meg ott van még a gyermekvédelminek nevezett, szerintünk homofób törvényetek és a közalapítványi fenntartásba vett egyetemek. Ezek se tetszenek, szóval egyelőre nincs pénz a ti hiteletekből is finanszírozott helyreállítási alapból sem, sőt, a kohéziós pénzeket is felfüggesztjük. Mindehhez már nem bábozzuk el a hivatalos eljárást meg a tanácsi szavazást, bőven elég, hogy a Bizottság mélységesen aggódik.

A kormány láthatóan megtorpant egy pillanatra az övön aluli húzástól, és játssza egy kicsit a készségest, még a törvénygyárat is színpadiasan Brüsszel szolgálatába állították egy-egy kivételes alkalomkor, de ettől függetlenül nem úgy tűnik, hogy egyhamar elkezdene megint ömleni az EU-s pénz Magyarországra. Az illegális migráció elleni küzdelemre meg hát évekkel ezelőtt kaptunk utoljára pénzt Brüsszelből, és akkor is csak 137 millió eurót, amint azt Varga Mihály nemrég a felfüggesztett pénzek ügyében Budapestre látogató EU-biztos orra alá is dörgölte – mi az a felfüggesztett 34 milliárdhoz képest?

A kormány ezúttal nem óriásplakátokon, hanem elengedett, és az EU-ban szabadon grasszáló bűnözők útján üzen Brüsszelnek (meg a többi tagállamnak): ha ti így, mi is így, különben is, miattatok nincs pénzünk a börtönben etetni ezeket.

Ez az üzenet minőségileg is más, mint az eddigi trollkodások.

Hiszen oké, hogy a kormány beszólogat Ukrajnának, meg akadékoskodik kicsit a szankciókon, de végül mindig megszavazta őket. Az meg, hogy provokálás céljából itthon milyen újabb jogalkotási trükkökkel gátolják a „genderpropagandát”, legfeljebb a magyar melegszcéna érzékenyebbik felét és a 444 szponzorait érdekli. Brüsszelben és más európai országokban maximum írnak róla egy-két felháborodott újságcikket és szivárványosra cserélik a profilképüket, de különösebben nem érinti őket.