Jó reggelt! Noha már több, mint másfél évesek vagyunk, a kezdeti vállalásunkat, miszerint a hételeji hírlevél a politikai, a hétvégi pedig a könnyedebb témáké, gyakorlatilag alig sikerült azóta betartani, holott a koncepciónak és a Gemišt névnek így van igazán értelme, így lesz 1:1 az aránya a bornak és a szódának. Ma viszont igyekszünk megfelelni ennek, és a közönségkedvenc közép-európai híradó után Szabó Zoltán hosszúhetényi borásszal kóstoljuk végig a morva topbormezőnyt, Vágó Gábor pedig Bajáról, a világ állítólag első bunyevác étterméből jelentkezik. Jó olvasást!
Chronik Mitteleuropa
Szerbián úrrá lett a döbbenet
A szerb lapok feketére festették címlapjaikat. „Úgy keresték az anyák a gyerekeiket az iskolában, mint az apák a fiaik holttestjeit a fronton” – kezdődik a szerb ellenzéki Nova portálon Milenko Vasović vezércikke. Tegnap reggel 8:40-kor a belgrádi középosztály lakta Vračar városrészben lévő Vladislav Ribnikar általános iskolában – amely az ország egyik legjobbjának számít – egy 13 éves fiú berontott az osztályterembe, majd az apja két, legálisan tartott fegyverével lövöldözni kezdett, meggyilkolva 9 embert, köztük nyolc osztálytársát és egy köztiszteletben álló iskolaőrt. Tíz diákot sérülésekkel kórházba szállítottak: a felhívásra, hogy sürgősen vér kell nekik, tömegek jelentkeztek.
Kosta – ez a tettes keresztneve – egy hónapon keresztül tervezgette, hogyan fogja megölni osztálytársait. Listát is írt, hogy kiket kell mindenképp eltalálnia: őket a latin betűkkel írt angol „primary targets” megnevezéssel illette, de neveik rövidítését már cirill betűkkel jegyezte le. Meglepően pontos lövéseket adott le, fejre és hasra célzott. A fiú apját – akinek a széfjéből a gyerek kivette a fegyvert, tehát tudta annak kódját, miután az apja, egy 48 éves orvos többször is elvitte már lőtérre gyakorolni – és anyját órákon belül őrizetbe vették. A tettes nem büntethető: még kiskorú, nem töltötte be a 14. életévét. Pszichiátriai klinikára szállították azt követően, hogy pánikolva telefonon bejelentette a rendőrségnek a tettét és közölte velük azt is, hogy ő egy pszichopata.
Aleksandar Vučić szerb elnök az ország történelmének egyik legnehezebb napjának nevezte a tegnapit, a kormány péntektől vasárnapig háromnapos gyászt hirdetett. Vučić szükségét érezte annak, hogy orvosi titkok és személyes adatok semmibevételének árán is tőle hallják, mit tudnak a hatóságok a gyilkos motivációjáról:
„Ő volt a legjobb tanuló, de mindenki kerülte őt. Kérte, hogy a másik osztályba járhasson, ahol volt három barátja. A szüleiről csak annyit mondott, hogy azt kérték, hogy jobb jegyei legyenek. Gyengébben csak akkor teljesített, amikor szerelmes volt. Amikor az új osztályban sem sikerült beilleszkednie és nem érezte jól magát, úgy döntött, hogy elköveti ezt a borzasztó bűncselekményt.”
Vučić tegnap bejelentette: két éves fegyvertartási moratórium jön, leszállítják a büntethetőség korhatárát 14-ről 12-re, és komoly büntetőjogi felelőssége lesz annak is, ha valaki lehetővé teszi, hogy kiskorúak fegyverhez jussanak. Tegnap este Belgrádban ezrek emlékeztek meg az iskola, majd az oktatási minisztérium épülete előtt az áldozatokra. Egyperces néma csönddel, majd a miniszter távozását követelve.
A történtek miatt már eleve a lemondáson gondolkodó oktatási miniszter szerint az internet, a lövöldözős játékok és „az úgynevezett nyugati értékek” „rákkeltő hatásainak” következménye a tömeggyilkosság. Szerbiában azonban nyugati értékek nélkül is rengeteg fegyver van a lakosság birtokában: Európában déli szomszédunknál (illetve Montenegróban) a legmagasabb az egy főre jutó fegyver aránya, 100 főre 40 darab jut. A horvát sajtó ezt azzal magyarázza, hogy a szerb kultúrának egyszerűen része a fegyvertartás, úgy tartják, az a biztos, ha van fegyver a háznál. Hogy aztán ez az adat mennyire megbízható, jó kérdés, a jugoszláv polgárháború után eleve érdemes azt feltételezni, hogy rengeteg, a kilencvenes években egymás ellen használt fegyver van még a lakosság birtokában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is – erről a következő napokban vélhetően rengeteg szó esik Exjugoszlávia-szerte.
Üres címlapokkal jelentek meg az osztrák napilapok
Tizennyolc osztrák napilap címlapján a logón kívül semmi nem jelent meg a sajtószabadság napján, azaz tegnap. A médiacégek így tiltakoztak a jobbközép-zöld kormány azon törvénytervezete ellen, amely német mintára kiterjesztené a közmédiát, az ORF-et finanszírozó kötelező havi 22,45-28,65 euró közötti (tartományonként változik az összeg) hozzájárulás fizetését az összes osztrák háztartásra. Eddig ezt ki lehetett játszani azzal, ha valaki azt mondta, hogy semmilyen olyan készülékkel nem rendelkezik, amin bejönne valamely ORF-műsor (legyen szó az FM4 rádióról vagy a burgenlandi időjárás-jelentésről): ezt a kibújási lehetőséget számolnák most fel. A kormány úgy számol, 525 ezer háztartástól és 100 ezer cégtől tudnak így még pénzt beszedni, összesen 34 millió euró (12,8 milliárd forint) pluszhoz juttatva a közmédiát.
A balliberális bécsi Der Standard napilap ügyvezetője szerint a tervezet tömegpusztító fegyver a magánkézben lévő média ellen, ugyanis brutális versenyelőnyhöz juttatja az ORF-et, amelyre ezáltal gyakorlatilag kötelező lesz előfizetnie az osztrák lakosságnak, akár tetszik neki a műsor, akár nem, akár kiegyensúlyozott politikailag, akár nem. A Kleiner Zeitung főszerkesztője szerint az ORF olyan, mint az ingyen sör: nekik ugyanis paywall mögé kell rakniuk a tartalmaikat ahhoz, hogy meg tudjanak élni az újságírásból, ehhez képest az ORF azt terjeszt szabadon a neten az emberek által kötelezően befizetett pénzből, amit csak akar. Attól tart, hogy hosszútávon kiüresedik emiatt az osztrák médiapiac, és azon már csak az állami média, a pártok által fenntartott lapok és az amerikai-kínai közösségi médiák maradnak meg.
Keep reading with a 7-day free trial
Subscribe to GEMIŠT to keep reading this post and get 7 days of free access to the full post archives.