Egyházszakadás 2023-ban?

Azt követően, hogy megértük a NER első olyan nemzeti ünnepét, amelyben a miniszterelnök inkább az ünnepről és annak főhőséről, Petőfi Sándorról beszél és elmélkedik mindenféle aktuálpolitizálás helyett, térjünk is rá a mai hírlevélre. Miért került sor majdnem egyházszakadásra a német katolikusok miatt? Miért tök ugyanolyan a montenegrói politika, mint a NER alatti Magyarország? Miben más az új szerb szélsőjobboldal, mint a régi, amely egy szendvicset adott volna csak a Magyarországra deportálandó vajdasági magyaroknak? Ezek (is) a témák, jó olvasást!

---

Közszolgálat: mit tehetünk a porviharok ellen?

A múlt heti porvihar miatt történt tömegbaleset kapcsán tízmillió talajszakértői engedélyt adtak ki a magyar interneten, mindenki megmondta a tutit, hogy mi lehet az oka és a megoldása a helyzetnek. Még a mikropártból DK-s nevelőegyesületté avanzsált Párbeszéd is ráröpült az ügyre. Nemcsak a sablonos cikkek, hanem a megszólított szakértők miatt is felvontam a szemöldököm. Amíg meg nem érkezett levelesládámba a magyar Substack-közeg (ha létezik ilyen) egyik búvópatakjának hírlevele, a Talajmegújitó Kökény Attilától. Ő a regeneratív mezőgazdaság valódi szakértője, aki évtizedek óta kutatja, hogy miként lehetne ismét mély talajréteg a földeken. Ha mégsem szórakoznál hét percig azon, ahogy szétcincálja az okoskodókat, akkor itt egy rövid összefoglaló. 

A klímaváltozás csak annyiban oka a porhivaroknak, hogy télen kevesebb a csapadék. A böjti szelek elég régóta ismertek hazánkban. Az erdővédő sávoknak a nadrágszíjparcelláknál nagyobb területeken nincs érdemi szélfogó hatása. A gyepesítés, erdősítés azokon a területeken jó megoldás lehet, ahol csak az EU-s támogatás felvétele miatt szántanak, mert amúgy elég rosszak a termésátlagok, de az ominózus herceghalmi körzet nem ilyen. A biogazdálkodás nem garancia a talajvédelemre, sőt, a gyomkontroll miatt a talajművelés még intenzívebb.

A megoldás a szántás hanyagolása és takarónövények alkalmazása, hogy soha többé ne lássunk csupasz talajfelszínt és ne szálljanak porviharok minden böjti szélnél. Tavasszal ugyan már nem szépségesek ezek a földek a lefagyott növényzet miatt, de védik a talajt, táplálják a talajéletet és soha nem látni rajtuk eróziót. (VG)

---

A Vatikán nem akar még egy német evangélikus egyházat  

A katolicizmus Carl Schmitt meghatározása szerint az ellentétek egységét biztosítja. Schmitt egy külön könyvet is szentelt annak, hogy a katolikus egyház mint jogi forma miként képes a belső ellentéteket feloldani, egymás mellett tartani, amennyiben is az egyház gépezete lassan működik és akkor se dob világos válaszokat.

A káoszalapú rend nagyon is mediterrán tulajdonság – mint Olaszország maga: nagyon is jól működik, de ennek okát világosan nem lehet leírni és megérteni. Ezzel szemben a germán precizitás következetességet, világos rendet, válaszokat, a gyakorlat és az eszme egységét várná el. Ezen gondolkodásbeli különbség okozta Luther Márton vitáját is a pápasággal.

Német reformkövetelések

A megmaradt német katolikusok is sokszor protestánsok. A német vagy svájci katolicizmus már a 19. században is – amikor az éppen az államát nemsokára elvesztő pápai hatalom a hívők közössége feletti kontrollt erősítette, például a pápai tévedhetetlenség dogmájával – többször elégedetlen volt a római káosszal, következetlenséggel és azon úrrá lenni akaró egyszerre autoriter és kegyelmező politikával.

A német katolikusok pedig ma is elégedetlenek: liberális reformokat követelnek a szexuálmorál, a szentségek vagy a papság intézménye kapcsán. De legalábbis valami világosabb választ várnának, mint amiket Ferenc pápa szokott küldeni,

aki ugyan nem akarja megítélni a melegeket vagy az elváltakat és még a cölibátust se tartja megváltoztathatatlannak – de nem is hoz érdemi újítást ezen kérdésekben.

A mozgolódás a német katolikusok körében régóta megindult: Zsinati Út (Synodaler Weg) néven 2019-ben megjelent egy új platform a német katolikus egyházon belül a püspökök engedélyével, amely jobban be akarja vonni a laikusokat a döntéshozatalba, és javaslatokat tenne egyházszervezeti és teológiai reformokra.

Szerintük a német katolikus egyházból nemcsak azért lépnek ki sokan, mert nem akarják az állam által beszedett egyházi adót fizetni, hanem mert elégedetlenek az egyházzal és felháborítja őket annak számos botránya.

Németországban 1990 óta évente olyan 100 ezer hívő jelentkezik ki a katolikus egyházból. Jelentős ugrás 2014-től figyelhető meg, 2021-ben például már több mint 350 ezer ember lépett ki a katolikus egyházból.

Mindez persze magyarázható az általános szekularizációval vagy legalábbis az intézményes vallásosság elutasításával is, elvégre az evangélikus egyház is 2018 óta több mint 200 ezer hívet veszít minden évben, pedig ott nincs papi nőtlenség és a szexuálmorál is valamivel liberálisabb.

Luther Márton Németországban, NDK a Vatikánban

A Zsinati Út eddig több találkozót is tartott. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek mind a püspökök engedélyével és jelenlétében zajlanak, azaz nem egy antikatolikus mozgalom bontakozik ki. Azonban az út és a cél tekintetében maguk a püspökök is megosztottak liberálisabbak és konzervatívabbak között.